Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Tompos E.: Címeres céhemlékek a soproni múzeumokban
akart jelképezni, azt ma már nem állapíthatjuk meg, vagy talán inkább tűpárna lehet? A Thier-gyűjtemény anyagából ismerjük Tóth Péter szabósegéd felszabadító levelét, rajta Szil község szabócéhének címeres pecsétje. Kerek pajzsban nyitott olló, középen 3 keresztbe tett gombostű. Hasonló a Lábas-ház kiállításán szereplő XIX. századi üvegpoháron levő szabócímer is. A csornai szabók XVIII. századi behívó táblájáról még a címer színeit is megismerhetjük: ovális pajzs kék mezejében nyitott ezüstolló. (2. ábra). Nagyon régi (1478) a kalmárok céhe, és valószínűleg gazdag is volt, de címeres céhemlék nem maradt utánuk. Céhládájuk egyszerű puhafából készült. 15 A kőművesek és kőfaragók zászlaján a magyar és a céheimért a magyar királyi korona fogja össze. A kőfaragó és kőműves címer: kék mezőben nyitott arany körző és ezüst derékszög, alattuk kőfaragó véső és fakalapács. (3. ábra). A XVIII. századból való ravatalt díszítő táblákon levő címerben a fentieken kívül vakolókanál is látható. A pajzs felett leveles rangkorona. Címertartók: két arany oroszlán. (4. ábra). 1762-ből való nagyon szép kivitelű céhládájukon intarziás kivitelben látható a címer. 1700-ból fajansz tálon levő címer keresztbe rakott kőműveskalapács és vakolókanál felett fából készült háromszög látszik, közepén függő ónnal. Erről a darabról azonban nem tudjuk, hogy a soproni céh tulajdona volt-e? 16 1693-ból maradt reánk a céh fedeles ónkancsója. A korabarokk keretbe foglalt és szárnyas angyalfejjel koronázott ovális pajzsban a két mesterség kőműves és kőfaragó szerszámai láthatók. Ismertette Csipkés Kálmán idézett cikke. 17 A halászok 1514-ben alakult céhétől nem maradt tárgyi emlékünk, csupán egy utcanév őrzi emléküket. Helyi jelleget mutat a soproni takácsok (Leinweber) XVIII. századi pecsétnyomóján levő címer: kerek mezőben hármas bástyatorony felett három háromszög alakban elhelyezett vetélő. Ezt valószínűleg az áru lebélyegzésére, hitelesítésére használták. Zászlójuknak maradványa megismertet a címer színeivel is, kék mezőben három arany vetélő, a bennük levő fonalak a pirosfehér-zöld színt mutatják. A csornai takácsok 1656-ból való pecsétnyomójának kerek pajzsában 3 vetélőt láthatunk. Hasonló a szívalakú behívótábla címere és az 1729-i, valamint az 1767-i pecsétnyomók. A felsőlövői takácsok 1841-ből való ónkancsójának fedelén csúcsos (valószínűleg a romantikus stílusáramlat hatása és nem gótikus maradvány) pajzsban 3 vetélő, felette a magyar korona, címertartók: 2 oroszlán. (5. ábra). Hasonló a répcekéthelyi lenszövő céh 18 1729-ből való pecsétnyomóján levő háromkaralyos pajzsba foglalt címere is, csak a magyar korona hiányzik. Egy 1825-ből való mázas cserépkancsón, mely a répcekéthelyi (Mannersdorf) takácsoké volt, szív alakú pajzsban 2 oroszlán tart egy vetélőt. Nagyon dekoratív a fertőszentmiklósi takácscéh templomi zászlójának kovácsoltvas zászlótartókarja a múlt századból. A három vetélő felett 2 oroszlán tart egy koronát. (6. ábra). 15 Csipkés K., Sopron sz. kir. város múzeumának céhládái. SSz. VII. (1943) 145. 16 Csipkés K., Céhedényeink. SSz V. (1941) 232. 17 Uo. 225. 18 Uo. 230. 111
