Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Kiss Á.: A XVII. századi Győr két nevezetes katonája, a két Miskey István

A tatai alkapitány, Miskey József fia volt az a Miskey István (II.), aki ugyancsak katonai pályán töltötte életét, de nem végvárak parancsnoki helyein emelkedett felfelé, hanem mint a győri végvár lovastisztje érte el az alezredesi rangot (vigilarum praefectus). Róla első ízben 1663 májusában hallunk; ekkor szolgálati okokból Révkomáromban lakott. 1665-ben is ebben a vízierősségben találjuk. Miskey II. István még nagyatyjánál is buzgóbban gyűjtötte a jószágokat, családja vagyoni alapjait igen tudatosan rakva le. Távolabbi török területen fekvő birtokain túladott, hogy azok helyett értékesebb közelebb esőket szerezzen. így zálogosította el 1663-ban (V. 25.) huszonöt esztendőre Fürdős Péternek és Mihálynak a család ősi középkori Solt megyei jószágait, Ordas falut és Csertőháza pusztát, majd röviddel utóbb más 35 faluját, vagy legalábbis a jórészt üres puszták határait, közöttük a névadó Miskét. Megtudjuk ebből, hogy a kalocsai érsek székhelyét a középkorban valósággal körülölelték a hatalmas Miskey birtokok.

53 Miskey II. István felesége Sebessy Márton Győr megyei szolgabíró (1683ban is) leánya Judith volt. A Sebessy család élete is a dunántúli végvárakkal nőtt össze. Judith anyai nagyapja, Eölbey Márton 1662-ben Érsekújvár kapitánya volt, 1665 előtt már elhalt; fia Márton 1650 után Keszthely alkapitánya, 1659-ben tatai alkapitány. E tisztségében találjuk még 1671-ben is.

54 Miskey II. István Koronczón, Görbőn és Lovasberényben jószágokkal, Győrött több házzal bírt, az egyiket 1690-ben a belvárosban egyik rokonától, Kisfaludy Borbálától, vizeki Tallián Pál feleségétől szerezte.

55 1697-ben és 1699-ben Miskey István és Sebessy Judith érdekes ügyletet bonyolítottak le Heister Sigbert tábornokkal; ekkor bögötei (Vas m.) és börgöndi (Fejér m.) jószágukat adták el a Rákóczi kor hírhedt osztrák generálisának.

56 Miskey Istvánra Gindl Balázs és mások úgy emlékeztek vissza a XVIII. századból, mint akinek házánál eleven élet folyt. Katonai pályájára vonatkozó adataink szerint fiatal korában a Goraldiani ezredben volt zászlótartó, majd a győri végház lovasságának főhadnagya, 1689-ben már a győri lovasság parancsnoka (equitum ductor Jaurinensis),

57 1696-ban lovaskapitányi ranggal.

58 Végigharcolta a török felszabadító háborút, jelen volt Buda ostrománál is, ahova a győri végvár Buda alá vonult 1000 főnyi lovasságának egyik főtisztje volt. Hadtörténelmünk a kor sereg- és csapatszervezői között kiemelkedően tartja számon Miskey István érdemeit.

59 Családi emlékezés szerint Buda ostromakor a Bécsi kapu táján jutott be a várba, s meg is sebesült. Ezenkívül Esztergomnál, Vácnál, Érdnél, Gyulánál harcolt, a sós vári csatában 18 török hadijelvényt zsákmányolt. Részt vett Savoyai Jenő alatt a zentai csatában is. Hadi érdemei elismeréséül kapta 1694-ben gr. Esterházy Ferenc cseszmeki kapitánnyal és Szekeres Istvánnal, a győri vár lovassága alkapitányával együtt a 53 Ezek a falvak: Miske, Kétlugas, Kál, Mórháza, Szentdömötör, Ordas, Dusnok, Barfa, Pisky, Déd, Varaszd, Tatárrév, Paris, Szentgyörgy, Nátka, Csertőháza, Csejsvárad, Homokhegy, Sármegy, Doboka, Harab, Körtvélyes, Szakmar, Sajgó, Bottya, Pokárd, Vadkert, Karácsony, Halom, Iván, Hugyacz, ölbő, Bankháza, Adátz, Vadász, Zücz. — Győri káptalani lt. L. 12. fasc. 36. nr. 1629. Uo. L. 41. fasc. 117. nr. 6982.; Győri hiteleshelyi lt. XXXIV. 28078.; OL Jankovich csal. lt. Miskey családra vonatkozó ir. 1663. 54 Lásd 10. jegyzet 1. sz. 55 Győri káptalani lt. L. 15. fasc. 45. nr. 2187—2188. 56 Győri hiteleshelyi lt. XV. 26045.; L. 44. fasc. 128. nr. 8001. 57 Majláth B., A történelmi kiállítás kalauza. (Bpest, 1886) 129. 457. sz. 58 Lásd 45. jegyzet. 1696. X. 31. nr. 653. 59 Markó A., Magyarország hadtörténete (Bpest, 1943) 117. 101