Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Kiss Á.: A XVII. századi Győr két nevezetes katonája, a két Miskey István

nádor javaslatára Halas, Szerecseny, Szered, Szentmihály, Babocska, Kiskörös és Mihályfalva falukat. Ezek mind Fejér megyében feküdtek. Miskey már a török időkben is ellenőrizte hódoltsági javait, azokon a messzi Győrből is eredményesen gazdálkodott. 1675-ben mint Lovasberény földesura a falu egész lakosságát előállíttatta, mert azok török ősség bűnébe estek, Musztafa aga kajmakámmal „praktizáltak", sőt e bűnös kapcsolatukat felújították.

60 De Győr közelében is egymás után szerezte a szántókat, szőlőket, hosszas pereket folytatott győri polgárokkal, így Angarano Jánossal.

61 Miskey István a század végén a Forgách ezred suprenius vigilarum praefectusa (alezredes), 1698-ban Győr legfőbb katonai parancsnoka subditus generalis rangban, 1694-től pedig Fejér megye alispánja lett, aki a békésebb idők elérkeztével különös igyekezettel alapozta meg 20 000 holdat is kitevő birtokállományát. Győr, Fejér, Esztergom, Pest és Tolna megyékben volt jószágai közül az Esztergom és Pest-Pilis határán fekvő Tinnye, Uny és Jászfalu 7000 kat. holdnyi határa lesz a központi Miskey birtok, amelyen majd 200 éven át maradt fenn a család leányágaival, az ország legnagyobb közbirtokosságát képezve, a Posgay, Friebeisz, Csefalvay, baráti Huszár, Somogyi, Ocskay, Setéth, Andrássy, Simoncsies, Sántha, tiborszegi Horváth és számos más, közel ötvenet kitevő családdal; közöttük lesz majd 1842—46 között közbirtokos Kossuth Lajos is. Közelebbi rokonságuk között pedig Pest és a környező vármegyék majd minden jelentős családját megtaláljuk. E jószágok megszerzése körül különösen keserű perekbe, tettlegességekig fajult vitákba keveredett Miskey Kéry Imre tatai kapitánnyal, felesége unokatestvérével (az Eölbey leszármazók közül). Az ipolykéri Kéryek ugyancsak a Dunántúl XVII. századi sikeres, végvári főtisztségeket betöltött, vagyongyarapító családjai közé tartoztak; a család grófi ágán (1654-től) Kéry János koronaőr ivadéka, ugyancsak János gr. 1708-ban udvari főlovászmester volt.

62 Miskey II. István okiratforma szerint 1702. IX. 2-án lépett végérvényesen e három faluja, Tinnye, Uny és Jászfalu puszta birtokába; nagy hadi érdemei ellenére — az adományozási okirat a hadművészetben, erődítések terén, műszaki tevékenységekben való jártasságát is kiemeli — igen súlyos, 4500 rénes forint megváltási illetéket kellett a hadijog alapján a Neoaquistica Commissio pénztárába lefizetnie.

63 A nagyfontosságú ügyet Bécsben a kormányszékeknél működő ismert ágens, Lasztóczy László vitte, aki a Rákóczi szabadságharc alatt is ott működött labanc részen; maga Miskey is felutazott 1702-ben a Kancelláriához.

64 A Miskeyek Tinnyére és Unyra nem idegen származású jobbágyokat telepítettek be, hanem megtűrték a középkori eredetű, török időket átvészelt református helyi maradék magyarságot; XVII. századvégi birtokosságuk következménye a kis Tinnye-unyi magyar népfolt a Duna-zugban. Jászfalu azonban napjainkig puszta maradt. A tinnyei árpádkori román kis falutemplomot a hagyomány szerint egy pár vadászcsizmáért engedte tovább használni református jobbágyainak az új Miskey uraság. Több vonatkozásban is a nagy kuruc vezérhez, Bottyán Jánoshoz kapcsoló60 Lásd 29. jegyzetet. 61 Győri káptalani lt. L. 12. fasc. 34. nr. 1453. 62 Lásd a 42. jegyzetet. 63 Győri káptalani lt. 1702. L. 2. fasc. 6. nr. 262. 64 OL NRA fasc. 1307. nr. 54., 57.; Pest megyei lt. Intimata inutilia. 1703. XI. 10. 2. sz. 102