Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Kozák K.: Adatok a győri vár középkori történetéhez

egykori nyugati részére vonatkozó feltevésünket is, hisz — a rajzok szerint — e rész mellett áll a palota. Ez a korai állapot kutatása szempontjából nagyon fontos számunkra, mert az első püspöki lakot e középkori palotarészben vagy annak helyén, esetleg annak közelében kereshetjük (10—12. ábra).

32 A fent elvégzett vizsgálódás alapián főbb részleteiben kirajzolódik úottunk a győri püspöki vár XIII. századvégi képe (13—15. ábra). Tudjuk, hogy a székesegyházon, a lakótornyon, püspöki kápolnán és palotán (ez utóbbi helyére csak következtethetünk) kívül más épületek is álltak már ekkor a Káptalandombon,

33 de ezek helyét még nem ismerjük. Ez a kép még nem teljes, de a további kutatás szempontjából igen fontos. Ha összevetjük a most felrajzolt képet, többi püspöki székhelyünk XIII. századvégi állapotával, megfigyelhetjük, hogy e téren, Esztergomot kivéve, a kutatás még csak a kezdeti lépéseknél tart. Veszprémiben a székesegyházon kívül egy XI. századi (Szent György) és egy XIII. századi (Gizella) kápolna helyét ismerjük, s ez utóbbi mellett volt a palota, melynek méretét (XIII. század) még nem sikerült meghatározni (16. ábra).

34 Pécsett a székesegyházon kívül nem ismerünk jól meghatározott, XIII. századi építményt. Esetleg a püspöki palota déli szárnya által közrefogott tornyot sorolhatnánk e korszak építkezései közé.

35 Kalocsán egyelőre még csak a székesegyház korai építési szakaszainak szétválasztását kíséreltük meg s Egerben is csak az elmúlt években találtunk rá egy feltehetően XIII. század második felében épült nagyobb' torony alapjaira.

36 Máshol sem jutottunk e tekintetben sokkal előbbre (Nagyvárad, Gyulafehérvár, Nyitra). Ezért tartunk minden olyan részletet fontosnak, amely egyházi központjaink, püspöki váraink XIII. századi topográfiai képét bővíti. [Hasonló jellegű kutatás folyt közelmúltban a meisseni várban is, ahol a püspöki székesegyház közelében egy lakótorony (?) maradványait tárták fel (17. ábra).]

37 A fentiekhez szorosan kapcsolódik e központoknak várfallal, városfallal való körülvétele s ezen belül a püspöki rész, püspöki vár kialakulásának folyamata, ideje. E kérdéssel nem kívánunk részletesen foglalkozni, csak néhány adatot, gondolatot fűzünk hozzá. Még nem tudjuk, hogy mikor épült meg az első várfal 32 Az említett metszeteken több esetben jól megkülönböztethető a palota (Püspökvár) déli része, amely kettős tagoltságot, két épületet mutat. Az északi részen csaknem minden esetben megtalálható a jelenleg is használt gótikus kapu. Ez az épületrész korábban még egy alaasony, egy emeletes épület, két torony közé ékelve. A későbbi metszeteken már ez az épületrész is több emeletes, mint a mellette levő, külön tetővel fedett épületrész. 33 1269-ben került eladásra a külső várban Hector comes „palotája". (Győri káptalan magán levéltára. Ct. VIII. No. 521. Az oklevél jelzetét Jenéi F. — Koppány T., i. m. közli a 155. oldalon.) 34 Korompay Gy., Veszprém. (Bpest, 1957.) 35. és 11—12. kép. — K. H. Gyürky., Die St. Georg-Kapelle in der Burg von Veszprém. Acta Arch. 15 (1963) 341—407. 35 Dercsényi D. — Pogány F., Pécs (Bpest, 1956). 36 A Tömlöcbástya keleti részében az elmúlt évek ásatása során egy 8X9 m-es, belső méretű, két méternél valamivel vastagabb falú torony alapjai kerültek elő. [Kozák K., Az egri vár feltárása. III. Az Egri Múzeum Évkönyve. IV. (1967) 104—106. és 139., 33. kép.] A nyitrai várban is áll egy hasonló alaprajzú, valamivel kisebb alapterületű torony a székesegyház szentélye mögött, kissé északkeletre. 37 Hans-Joachim Mrusek., Zur Burgen- und Stadtkernforschung zwischen Harz und Oder. [Burgen und Schlösser 6. Jahrgang (1965) Heft II. 33—45. — A székesegyház helyén korábban egy kisebb, kereszthajós, három félköríves szentéllyel záródó templorr állt a keleti részen, a nyugati végében pedig egy ettől különálló, ugyancsak keletéit, minden bizonnyal még korábban épült körtemplom. Az ettől kissé északabbra feltárt lakótorony (?) maradványai között a győri lakótorony bejárata mögötti lépcsőrész és a veszprémi Gizella-kápolna boltozati bordáihoz hasonló ékbordák kerültek (36. old. 9. kép) elő.] 79