Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Kozák K.: Adatok a győri vár középkori történetéhez
a Káptalandomb körül s a római falak meddig álltak, vagy mennyit használtak fel azokból a középkori vár építésénél. Azt azonban bizonyosra vehetjük, hogy a kettőnek köze volt egymáshoz. Erre utalnak a korábbi megfigyelések és a Sopronban folyó kutatások is. 38 Itt a középkori városfal több helyen ráépült a római városfalra, tehát annak kijelölésében szerepe volt. Győrben is hasonló lehetőséggel számolhatunk és több más helyhez hasonlóan valószínűnek tartjuk, hogy az első jelentősebb várépítkezésre itt is a tatárjárás után került sor. Ennek az első építkezésnek ugyan még nincsenek pontosan meghatározott maradványai, de feltehető, hogy a várfalak [vonala — legalább is részben — követte aj XVI. sjzázadi ábrázolásokról ismert középkori várfalakét. E tekintetben talán Zenoi Domenico metszete és a bécsi nemzeti könyvtárban őrzött „Giavarinium" című XVI. századi kézirat alaprajza használható fel leginkább (13—14. ábra). 39 Az elsőnél jól látható az „ovális" formájú, félköríves bástyákkal és tornyokkal megerősített városfal déli és keleti oldala, közepén a Püspökvárral. Ha ezt a vonalat nyugatról és keletről a folyók által határolt partvonal figyelembevételével kiegészítjük, az „ovális" városfal bezárul. A másodikként említett alaprajz északi oldalán látható, a székesegyház északi falát nagyjából követő, a fülesbástya sarkához! qsatlakozó „keskenyebb" támpilléres várfal a fenti kiegészítést jól alátámasztja. Az így felrajzolt ivárfal, városfal a Káptalandombot övezte, maradványait több helyen megtalálták már (15. ábra). Legutóbb a Káptalandombra dél felől felvezető utcában találtak rá e fal maradványaira. 19644>en Uzsoki András leletmentő ásatással 2,20 m széles kőfalrészletet tárt fel, mely az utcát megközelítőleg K-Ny-i irányiban szelte át (18. ábra). A falrészlet azonosítható az előbb említett metszeten látható déli várfal középső szakaszával. (Közelében valószínűleg hamarosan előkerülne az egyik félköríves „torony" maradványa.) A fal északi oldalán egy 16 cm széles lábazati kiugrás van az útburkolattól 368 cm mélységben. A fal alját azonban még 446 cm mélységben sem érték el (19—20. ábra). 40 A falhoz csatlakozó rétegekben középkori, római és őskori edénytöredékek kerültek elő, mely körülmény megerősíti a Sopronnal kapcsolatban felhozott érveket. A fal északi oldala jól falazott, a déli kevésbé (21. ábra). Ennek alapján arra is gondolhatunk, hogy a falnak esetleg rótegeződése van, a két oldal nem egyidőben épült. Erre a további kutatás ad>hatná meg a választ, azzal együtt, hogy felhasználtak-e itt római falmaradványokat a középkori vár építésénél. (E helyen említjük meg, hogy 1 igen fontos flenne Győr történetének szempontjából az eddigi adatokat, megfigyeléseket összegyűjteni. Ezek alapján lehetne továbbfejleszteni a város története szempontjából oly fontos Káptalandomb kutatását, őskorral, római régészettel és középkorral foglalkozó kutatók együttes munkájájval.) A fent elmondottak alapján felrajzolt, „ovális" fallal övezett, félköríves „tornyokkal" és kapukkal tagolt városkép igen emlékeztet bennünket Sopron, Bártfa stb. középkori képére. E hasonlóság és a városok egymáshoz való közelsége,,, s az 38 Holl I. — Nováki Gy. — Sz. Póczy K., Városfalmaradványok a isoproni Fabricius-ház alatt. AÉ (1962) 1. sz. 47—66. 39 A Pfannl J. által megkezdett alaprajzi rekonstrukció munkálatait Borbíró V. és Valló I. folytatta idézett munkájában, a telekhatárokat is szem előtt tartva. Mindmáig hiányzik azonban a meglevő, pontosan azonosított és a feltárt várfalrészletek pontos, a város térképére vetített felmérési rajza, amely a további kutatáshoz nagy segítséget nyújthatna. 40 A közölt alaprajzot Uzsoki András ásatási dokumentációja és felmérése alapján a többi rajzokkal együtt K. Kremnicsán Ilona készítette, akinek e helyen mondok köszönetet. (A felvételek az O. M. F. Fényképtárában levő, illetve a szerző által készített felvételekről készültek.) 80