Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Tomaj F.: Győr utcái és terei

A Rába-parttól kiinduló második észak—déli irányú utcája a Belvárosnak, A Fürst Sándor utcánál (11) kezdődik és a Révai Miklós utca első számánál, a Megyei Bíróság épületének déli végénél (a fogháznál) ér véget. A jobb oldalán a közelmúltban épült az Állami Gazdaságok Igazgatóságának modern székháza, míg a bal oldalán a Révai Miklós Gimnázium épülete húzódik. Az utca déli részét a vasútvonal zárja le. Mai nevét a legnagyobb magyar mesemondóról kapta 1893-ban.

1 Jókai Mórt (1826—1904) a város közgyűlése 1893. május 13-án Győr város díszpolgárává választotta és tisztelete látható kifejezéséül az akkor Gyár utcát Jókai utcának nevezte el.

1 Története: A XIX. század második felében alakult ki. Első neve Gyár utca volt, melyet a környékén levő gyárakról kapott. Déli végén, a mai Tanácsköztársaság útján 1877-ben épült az 19114>en leégett Meiler Olajgyár, a 10. szám alatt volt a Singer Mór-féle gazdasági gépgyár (1845) és a Rába parton a Lauscher-féle posztógyár. Jegyzet: 1 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 79/1893. 32. Káposztás köz Halász köz — Káposztás köz. A Dunakapu térnek és a Rózsa Ferenc utca nyugati szárnyának az első öszszekötő köze. A szűk közre nyíló régi kis polgári házak egyszerűek, de emeletesek. Az egész köz alig néhány házból áll. Hosszúsága 50 m, szélessége 3 m, burkolata aszfalt. Nevét a közelében volt zöldségpiaccal kapcsolatban kapta, 1831. június 28-án.

1 Története: Az 1617. és az 1703. évi telekkönyvek szerint Halász köz volt. A Bach-korszakban Kraut Gasse volt. Jegyzet: 1 GYÁL. Győr város magánokiratai 1912/1831. 33. Káptalandomb Szent Vilmos köz — Szent Jeromos köz — Szent Ágoston utca — Szent Bernát utca — Papnövelde utca — Káptalandomb. Belváros csendes, nyugalmas része a Káptalandomb. Egész területe a régi középkori vár helyén alakult ki. Északnyugati oldala a mai Püspökvár, a volt fellegvár, évszázadok óta a győri püspök lakóhelye. A Káptalandomb közepén van a székesegyház, amelynek építését I. István korában kezdték, a századok folyamán azonban többször is átalakították.

1 A domb keleti oldalán az 1686— 1688. években épült egykori egyházmegyei papnövelde és könyvtár épületét találjuk, amely ma diákotthon. Az ,,új" papnevelő intézet 1909—1910-ben épült a püspökvár bástyáján. A mai Káptalandombnak két tere (Martinovics és Gutenberg tér) van és egyetlen utcája, a „Káptalandomb". A Káptalandomb mint utca a domb délnyugati sarkánál, a püspökvár bejáratánál kezdődik. Innen északi irányban haladva két ágra szakad (páros és páratlan oldal), és a domb peremét kötve a Gutemberg térnél ér véget. Hossza 665 m a kanyargó útvonal miatt, szélessége 3—9 m, burkolata kocka- és terméskő. A város kisgyűlése 19404ben nevezte el az akkori Papnövelde utcát Káptalandombnak.

2 344