Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Tomaj F.: Győr utcái és terei

Története: Az 1617. és az 1703. évi telekkönyvek szerint a XVII—XVIII. századiban a Káptalandomib területén több utca húzódott. A Szent Vilmos köz mintegy folytatása volt a Sarkantyú köznél levő Lépcső köznek és a székesegyház déli oldala felé vezetett. A Lenin úttal szemben levő Lépcső köznek a Szent Jeromos köz volt a folytatása. A két Lépcső közt a Szent Bernát utca kötötte össze. A Szent Ágoston utca (a mai diákotthon) a volt egyházmegyei papnevelde előtt húzódott. Az 1617. évi telekkönyv alapján rekonstruált helyszínrajzon a tér északi oldalán találjuk még a Szent Lénárt utcát és a Duna felé nyíló közöket, amelyek azonban időköziben beépültek, úgyhogy az 1703. évi rekonstruált térképen már nem szerepelnek.

3 A múlt század első felének közepéig a Káptalandomib utcáit egységesen Papnövelde utcának nevezték el, majd később — a volt egyházmegyei papnöveldével szemben levő kis utca kivételével — Káptalandombnak. Ezt a kis utcarészt 1940-ben nevezték csak el Káptalandombnak. Jegyzet: 1 Jenéi F.—Koppány T., i. m. 82. — 2 GYÁL. Győr város kisgyűlési jegyzőkönyve 116/1940. — 3 Borbíró V.—Valló I., i. m. 140. I., II. melléklet. 34. Kazinczy utca Szent Mátyás utca — Bécsi utca — Kossuth utca — Bécsi utca — Kazinczy utca. Győr egyik legforgalmasabb utcája, sok üzlettel. Az Aradi vértanúk útjánál (1) kezdődik és keleti irányban egészen a Széchenyi térig (9) terjed. Nyugati kiinduló pontjánál a karmeliták temploma az utcát zárttá teszi, keleti vége azonban teljesen nyílt. A bal oldalán a Sarló köz nyílik, közepe táján a Lenin út az utcát keltté szeli. Mindkét oldalán műemlékeket találunk, amelyeknek jelentős része a XVI—

XVII. századból való. Középület az utcában nincsen. Hossza 203 m, úttestének szélessége 6 m, burkolata aszfalt. A város közgyűlése az 1861. május 22-én tartott ülésében az akkori Bécsi utca nevét változtatta meg Kazinczy utcára. Kazinczy Ferenc (1759—1831) író, költő és műfordító. Részt vett a magyar (Martinovics-féle) jakobinus mozgalomban, amiért 7 évi várfogságra ítélték. A nyelvújítási mozgalom vezetője volt.

1 Története: Már a XVI. századiban is jelentős utcája volt a városnak és a későbbi századokban is tovább fejlődik. Az 1617. és az 1703. évi telekkönyvek szerint Szent Mátyás utca. A XIX. század első felének közepén, 1831^ben, amikor a szentek neveit viselő utcanevek nagy részének nevét megváltoztatták, a Bécsi utca nevet kapja.

2 A szabadságiharc idején, 1848-ban Kossuth Lajosról nevezték el, de annak leverése után ismét Bécsi utca egészen 1861-ig, amikor a mai nevét kapja. A múlt században a győriek kedvelt ,,korzó"-ja volt. A Bach-korszakban Wiener Gasse volt a neve. Jegyzet: 1 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 563/1861. — 2 Uo. Győr város magánokiratai 1912/1831. 35. Kenyér köz Szent Lipót utca — Kenyér köz és Hal köz — Kenyér köz. A Rózsa Ferenc utcát (2) a Széchenyi térrel köti össze. Az utcából indul ki a Zsák utca. Bal oldalát főleg a Jedlik Ányos utca épületeinek hátsó szárnyai alkotják. Házai emeletesek. Hossza 98 m, szélessége 3 m, útburkolata aszfalt. 345