Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Barsi E.: Győr környéki gyermekjátékdalok

GYŐR KÖRNYÉKI GYERMEKJÁTÉKDALOK Nem véletlen, hogy évszázados késés után a Magyar Népzene Tára 1951-ben megindult sorozata éppen a gyermekjátékdalok rendszerezett anyagával indította útnak első vaskos kötetét. A gyermek játékdalok a maguk egyszerűségében is rendkívüli fantáziagazdagságról tanúskodnak. Tanulmányozásuk a népzenetudomány számára talán még a felnőttek dalainál is izgalmasabb feladatot jelent. A hatalmas kötet az ország minden részéről gyűjtött 1161 dallamával, azok tudományos rendszerezésiével jogosan keltheti az olvasóban azt a gondolatot, hogy ezzel lényegében le is zárult gyermek játék dalaink gyűjtése. Hogy mégis megkísérlem Győr város közvetlen környékének, a későbbiekben pedig a megyének gyermekjátékdalait összegyűjteni és fokozatosan közreadni, erre az egyik ösztönzést Győr környékének népe adta, bámulatba ejtve hagyományainak gazdagságával. Bíztatást merítettem az említett kötetnek Kodály Zoltán által írott előszavából is, amely világosan megmondja: „Ismételjük, nem lezárni akarjuk e könyvvel a gyermekjáték tanulmányozását, hanem elindítani. Helynévmutatónk megmondja, honnan nincs még anyag, vagy honnan kevés." A helynévmutatóban bizony csak egyetlen község, Bezi képviseli a Győr közvetlen környékét képező, régi értelemben vett Győr megyét. Ebből az egy községből is csak egyetlen, nem is a legjellemzőbb dallam került az MNT első kötetébe. A jegyzetben meghúzódó magányos dallam kiáltóan hirdeti tennivalóinkat a fehér folt eltüntetése érdekében. A Győr környéki gyermekek legelső játékai valójában nem is gyermek, hanem a kicsiny, ölbeli gyermekkel való felnőttjátékok voltak. A kicsinyek boldogan élvezték bennük a velük való foglalkozás örömét, melegségét, a játékhoz kapcsolódó ének vagy beszéd hullámzását, s mindenekfelett a mozgást, amire a velük játszó felnőttek késztetik őket. A kisgyermekkort elért gyermek azután testvérein, meg a hasonló korú idegen gyermekeken keresztül illeszkedett be a számára új közösségbe, a gyermektársadalomba. A kisgyermek előszeretettel figyeli és utánozza a főként nálánál nagyobb gyerekek minden tevékenységét, így játékait is. Igyekszik azokat megtanulni, s kitüntetésnek veszi, ha a nagyobbak őt is beveszik a játékba. A nagyobb gyerekek, különösen a leányok között sok az olyan természetű, aki nagyon szeret kisebb gyermekekkel is játszani. Különösen mondókákra, egyszemélyes és két gyermek által is játszható játékokra szokták az ilyen gyerekek a kisebbeket megtanítani. Ezek a kisgyermekkor jellegzetes játékai. A nagyobb közösséget, több ügyességet is kívánó, több mozgással, alakítással kapcsolatos énekes játékok már főleg az iskolás korhoz fűződnek. Ebben a korban általában külön váltak: játék közben fiúk és lányok, noha nem minden esetben. 251