Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Barsi E.: Győr környéki gyermekjátékdalok
A gyermek játékdalok elsajátítása csaknem teljes egészében a játékok játszása közben történt. Legfeljebb dajkálás közben a nagyobb testvér, vagy a nagyszülő dúdolása közben vésődött öntudatlanul fülébe egy-egy énekes játék dallama a gyermeknek. Később a daltanulási források közé az iskola is belépett. A harmincas évek táján tanítok is tanítottak énekes gyermekjátékokat. Ekkor kerültek a játékok közé Győr körül is a Nyissuk ki a galambházat. .., Beültettem kiskertemet a tavasszal. . ., meg a hasonló dalok. A játék ezen a vidéken is nemcsak a gyermektársadalom ügye, hanem a felnőtteké is. Figyelték a játszó gyermekeket, s nem egyszer közéjük mentek jó tanáccsal, segíteni akarással, ha akadozott a játék. A játékoknak fontos szerepük volt a közösségi nevelésben. Nemcsak a játékok íratlan törvényei szerint tanultak meg cselekedni, hanem megtanultak engedelmeskedni a közösség akaratának is. Milyen következtetéseket vonhatunk le a gyermekjátékok dallamainak vizsgálata alapján? A Győr környéki gyermékjátékdalok hangkészlete csaknem kivétel nélkül dúr hexakord, vagy csupán lsm triton hangsor. Moll jellegű sorból, Z hexakordból mindössze egy dallamot találtam. Olyan dallamok, melyeknél a dallam magva mrd, csaknem ismeretlenek ezen a vidéken. (Egyetlen képviselője a 2. sz.) A mrd hangok csak a teljes dúr hexakordnyi dallamokban, vagy a l s m magvú dallamok s-ról d-ra lefutó, skálaszerű befejezéseiben fordulnak elő. Feltűnően sok a csupán Z s m hangkészletből épülő dallam. Ez azért is jelentős, mert két és három hangos dallamuk alig ismeretes. (Az általános iskola alsó tagozatában pedig nagy szükség van ezekre a dallamokra egyrészt a tiszta intonálás megszilárdítása, másrészt a hangmagasság tudatosítása miatt. Hosszú ideig csak a Ism hangókat használjuk a szolimizációban. Mégis alig volt csak ezekből a hangokból álló dallamunk az általános iskolai tankönyvekben. A Győr környéki gyermekjátékdalok örvendetesen gazdagítják a csak s m; a csak s Z; és Ism hangokból álló dallamkészletünket!) A dallamok felépítésében érdekes az, hogy csaknem mindegyik dallam i s-n (V. fok.) kezdődik. A végén szállnak le d-ra (I. fok.). Például: 4, 6, 7, 8, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 20, 22 stlb. Elég gyakran előfordul az m-végű befejezés is. (III. fok.). Például: 3, 5, 16, 17, 18, 19, 21, 24, 25, 26, 27. S-végű befejezése van (V. fok.) a 28, 36. számú daloknak. Mixolid hanglkészletű a 48. sz. dallam. Ez a dallam azonban már a dudanótákkal rokon, s így a népdalokkal rokon gyermekdalok közé sorolható. Hétfokúságról a gyermekdalokkal kapcsolatban nem beszélhetünk. Csak a nyilvánvaló átvételeknél fordul elő a 7. fok. Az olyan oktáv ambitsusúaknál, mint a 30. sz., vagy pl. a felső oktávon is kezdődő 49.-ínéi sem érinti a dallam a 7. fokot. Ez nyilván a korábbi tiszta ( ötfokúságra utal. A 4. fok, a / előfordul ugyan (gyakrabban, de legtöbbször csak átmenő hang formájában. Kromatikus átmenőhang egy esetben, a 44. számúban szerepel. A dudanótákkal rokon a 13 és a 48, 49. Nemcsak a hangkészlet és a felső oktáváról induló dallamépítkezés árulja el a rokonságot, hanem a gyermekdal ütempáros formai szerkezetétől eltérő tripódia, mely a dal köziben felváltja az ütempáros építkezést. A 13. sz. dalban például 7 ütempámyi rész után megjelenik a tripódia, öszszesen nyolcszor ismételve, majd átvált és befejeződik szabályos, tetrapodikus, négysoros dudanóta dallammal. A 49.-nél két ütempár után két tripódia következik, s utána újra ütempáros építkezéssel folytatódik tovább a dallam. A 48. második ütempárja már kibővül egy ütempárral, s utána tripodikus, négysoros, strofikusan ismétlődő dallammal folytatódik tovább.
