Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Gabler D.: Arrabona legkorábbi sigillatái
ARRABONA LEGKORÁBBI SIGILLÁTÁI Arrabona legkorábbi római emlékei A mai Győr helyén épült egykori Arrabona a dunai limesvonal egyik legjelentősebb segédcsapat-tábora volt. A Duna vonalához előretörő Róma a Rába és a Duna összefolyásánál, több kisebb folyó torkolatvidékén jól védhető, stratégiailag nagy fontosságú helyet szállt meg. Áz itt épített erődítmény jejlentőségy lényegesen nagyobb volt, mint a szomszédos auxiliáris táboroké. E korábbi kelta telep helyén épült fontos táborról a kutatás csak keveset tud; kiterjedésére, topográfiájára, periodizációjára vonatkozóan mindössze néhány adat áll rendelkezésünkre, melyet az 1954—1955-ös ásatások szolgáltattak. A győri Káptalandomb, az egykori tábor helye régészetileg nincs kikutatva, az itt folytatott feltárások elsősorban tájékozódás szempontjából .voltak jelentősek, amennyiben meghatározták a római rétegek mélységét, támpontot nyújtottak egy belső kronológiához ill. a castellum helyének meghatározásához, ugyanakkor azonban nagyon keveset tudtak,bemutatni magából az erődből. A kutatásokat ma is megnehezíti az a körülmény, hogy az említett helyen a római rétegek több mint' 6! m mélyen találhatók, jelentős műemlékek alatt ül. közelében, s a szabad területeken is számos kazamata ill. pince akadályozza a munkálatokat. Viszonylag jobban ismerjük Arrabona temetőit, melyek leletanyaga jobbára a győri múzeumiba került, a feltárások azonban a múlt századi 70—80-as éveiben folytak, amikor még a korszerű kutatás legfontosabb követelményeit nem tarthatták be, így roppant nehéz a temetők nagy egészén belül korábbi csoportokat, vagy temetőrészeket meghatározni. Ilyen körülmények között meglehetősen nehéz feladat a korábbi ásatások, gyűjtések során előkerült leletanyag meghatározása és .adatszerű felhasználása, de még nehezebb a tábor megszállásának, átépítésének pontos keltezése. A kutatás általában Arrabonát az egyik legkorábban megszállt auxiliáris táborok egyikének tartja, 1 melyet az aquincumi, brigetioi és vindobonai segédcsapat táborokkal együtt vagy azoknál csak ivalamivel később építettek (Claudius korában). Az alábbiakban szeretnénk részben az eddigi leletanyag revíziója kapcsán ^Arrabona I. sz.-i megszállására vonatkozóan új adatokat nyerni!, résziben pedig az I. századi kiterjedést meghatározni. A leletanyag vizsgálata csak azokra az emlékekre szorítkozna, amelyek keltezés szempontjából aránylag jól megfoghatók, tehát biztosan első századiak. Az epigráfiai és numizmatikai emlékek mellett ennélfogva igen becsesek azok a kerámiafajták, így elsősorban a terra sigillaták, melyek — noha egy részük már a múlt század második felében múzeumba 1 Lásd Mócsy A., PWRE Suppl. IX. 648. 21