Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Gabler D.: Arrabona legkorábbi sigillatái

került — ma is közöletlenek. A britanniai táborok keltezésének, periodizáció]álnak meghatározásában G. Simpson elsősorban a sigillataanyagra támaszkodott.

2 Nagyjából hasonló eredményre jutottunk egy korábbi munkánkban,

3 ahol megpróbáltuk kimutatni, hogy a provincia sigillata-behozatala közvetlenül kapcsolódik a katonai megszállás kiterjesztéséhez. Mielőtt azonban a sigillata-anyag ismertetéséhez kezdenénk szükségesnek tartjuk a többi leletcsoport topografikus szempontú vizsgálatát, hogy ezzel közelebb jussunk az I. sz.-i Arrabona képének megrajzolásához. Az epigráfiai anyagból azok a jól keltezhető korai sírkövek jönnek számításba, amelyek a legkorábbi megszállócsapatokra utalnak. Az ala Pannoniorum feliratos emlékei Gyalóka mellett elsősorban Győrött találhatók.

4 Javarészt az I. sz. közepére keltezhetők,

5 bár a Gyalókán talált sírkövek még a Iulius-Claudius dinasztia korára utalnak. Nem állíthatjuk biztosan, hogy a csapat Arrabona állandó helyőrségét alkotta volna, valószínűleg inkább a tábor átmeneti biztosítása lehetett feladata.

6 Sajnos két felirat lelőhelye bizonytalan, győri vonatkozásukra legfeljebb az utal, hogy Beck Jeromos gyűjteményében voltak, ott, ahol a többi biztosan győri lelőhelyű darab. A CIL III 4377 sz. sírkő lelőhelye a Káptalan domb; 1764-ben találták a régi szeminárium (ma Káptalani könyvtár) alapjainak lerakásakor, lelőhelye azonban lehet, hogy csak másodlagos. Nem ismerjük a leletkörülményeit annak a három ala katona sírkőnek sem, amelyeket szintén az I. századra keltezhetünk.

7 Egyikük az ala I Aravacorum katonáját említi. Ez az ala talán egyike a legkorábbi pannóniai lovascsapatoknak — az I. sz.-i diplomák következetesen említik.

8 E három feliratról tudjuk, hogy a 19. sz. első felében Czech János polgármester telkén, az un. Fácánkertben (nagyjából a mai Batthyány tér) álltak. A Fácánkert azonban mint lelőhely semmi esetre sem jöhet számításba, ,hisz itt Czech János, egykori polgármester a (városból előkerült, ill. a környékről gyűjtött epigráfiai anyagot mutatta be szabadtéri kiállítás formájában. Elzekről tehát legfeljebb

1 a győri lelőhelyet valószínűsíthetjük. Arrabona legkorábbi megszállócsapata lehetett az ala I Augusta Ituraeorum.

9 Bár első említésével csak a 98-as felsőnánai diplomán találkozunk,

10 az egység már nyilván korábban is Győrött volt. A feliratok közül kettő ismét bizonytalan lelőhelyű,

11 kettőét azonban jól ismerjük. A híres Acrabanis felirat

12 a Bástya utca és a Vörösmarty utca táján, utóbbi Duna feléj eső végén, a 18. sz.-i belváros ÉK-i határánál, a másik

13 kő a mai Rákóczi u. 39—43. sz. házak (az egykori Nicsinger ház) táján került elő. Mindkét lelőhely a mai Vagon és Gépgyájr felé esik, az egykori Homokgödrök irányába, ahol a múlt századi ásatások során egy nagyobb római temetőt tártak fel. Bár temetőtérképünk erről a fontos helyről nincs, úgy véljük •— éppen e két sírkő alapján —, hogy az I. sz.-i temető még 2 G. Simpson, Archaeologia Cambrensis (1963), Caerleon and the Roman forts in Wales in the second century A. D. 3 Gabier D., AÉ 91. (1964) 104. 4 CIL III. 4372, 4376—77. 5 Mócsy A., Bevölkerung v. Pannonién bis zu den Markomannenkriegen. (Bpest, 1959) 244. 6 Uo. 45. 7 CIL III. 4373, 4381, 4386. 8 CIL XVI. 26, 30, 47. 9 Wßgner, W., Dislokation der Auxiliarformationen von Augustus bis Gallienus. (Berlin, 1938) 52. 10 CIL XVI. 42. 11 CIL III. 4368, 4371. 12 CIL III. 4367. 13 CIL III. 11083. 22