Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Cserey É.: A győri Xántus János Múzeum cserépkályhái

vonatkozó rendelkezések együtt szerepelnek a fazekasokéval. A céhlevél hatodik articulusa — mely az egyes tárgyak árával foglalkozik —, a fazekas-készítmények mellett felsorolja, íhogy az akkor használatos kályhák miibe kerülnek: ,, . . . zaz szöld kallhatol húsz pénz, . . . egi szeöld kememcze rakástul adassék húsz pénz. . ."

5 A céhlevelet a győri püspökök is megerősítik, majd 1692-iben szabályaikat újlból átirattatják.

6 A XVIII. századiban Győrszigeten még egy külön német fazekas céh is alakult.

7 A török felszabadító háborúk után Győrben is nagy virágzásnak indult az iparág. A fazekasokat a szűk városi falak közül a káptalan a mai Újvárosiba telepítette, ahol munkájukhoz megfelelő agyagot találtak.

8 A fejlődésnek induló XVIII. századi kályhásmunkák számos emléke ma is fentáll. A győri kályhások híre a városon és megyén messze túlnőtt. így az egri Líceum épületében résziben még ma is azokban a kályhákban fűtenek, melyet Mágner Károly szállított oda 1775 és 1778 között.

9 Ezek a cserépkályhák nemcsak a győri kályhásmesterség fénykorát jelzik, hanem felépítésük és díszítésük alapján az ország legszebb későbarokk stílusú .ipartörténeti emlékei közé sorolhatók. Mágner Károly az egykori Apátúr4iáznak, és a Püspöki várnak készített cserépkályhákat, mint ez a számadásokból is kitűnik.

10 Az egri számlákon ,,burgerl. Hafifner Meister zu Raalb"-ként írja alá magát.

11 Szaktekintélyét az is bizonyítja, hogy 1786-lban őt bízzák meg a II. József rendeletére feloszlatott csornai premontrei rendház kályháinak felértékelésével.

1

'

2 1790-ben bekövetkezett halála után fiai tovább dolgoznak a műhelyben. Mágner József 1815—45 között szegődtetőként szerepel ,,Az Érdemes Mázos Fazokos Mester Urak Inassainak leistroma'-ban.

13 A család másik tagjáról, Mágner Jánosról 1845-hen kezesként hallunk.

14 Megtudjuk, hogy az ,, . . . 1842. esztendőben Mágner József Űr az ő fiát Mágner Ferencet felszabadította máj. 4-én, . . . 1845. die júni 8. Mágner József Űr fiát szegöltette Mágner Aloysiust 3 'esztendőre. . ."

:!5 Mágner Károly leánya Dachauer János kályháshoz megy feleségül, aki 1832ben céhmester volt. Az „Ispitáli könyv fazekaslegények szabályzata betegség esetére, 1832. szept. 22." keltezett könyvben aláírása: ,,Als Czéh Meister Johan Dachauer".

16 Később fia Ferenc veszi át a műhelyt. Az előbb már említett Inasok leírólajstromában 1804-től 1881-ig szerepelnek a Dachauer és Mágner nevek.

17 1883-ban Dachauer Ferenc özvegyétől Magyary József kályhásmester veszi át az üzletet és a műhelyt, melyet teljesen felújít. A céhek megszűnte után alakult Ipartestületiben egyideig ipartestületi elnök is volt.

18 Műhelye az 1930-as 5 GyÁL, Győr Városi Levéltár: Fazekas céhlevél 1633-ból, részlet a 6. Articulusból. 6 Bedy V., i. m. GySz 3 (1941) 186. 7 Uo. 8 Uo. 9 Szmrecsányi M., Eger művészetéről. (Tanulmányok és jegyzetek: a hazai barokk történetéhez) Bpest (1937) 120. 10 GyKHL Rationes Ecclesiae: Mágner Károly 1772. 84 Ft stb. 11 Szmrecsányi M., i. m, 254. 12 Csatkai E., Győri művészek és iparművészek a csornai prépostság leltározásánál. GySz 4 (1940) 250. 13 XJM adattára Ltsz: 56.14.7. „Anno 1800 Die 16. Martius — 1869. dec. 27-ig. Az Érdemes Mázos Fazokos Mester Urak Inasainak laiistroma." 14 A 13 sorszám alatt feltüntetett jegyzékben szerepel. 15 A 13 sorszám alatt feltüntetett jegyzékben szerepel. 16 XJM adattára Ltsz: 56.14.5. „Ispitáli könyv, fazekaslegények szabályzata betegség esetére 1832. szeptember 22.: Als Czéh meister Johan Dachauer." 17 A 13 sorszám alatt fel tüntetett jegyzék alapján. 18 Lelóczky Jenő cukrászmestertől gyűjtött adatok alapján. 180