Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Cserey É.: A győri Xántus János Múzeum cserépkályhái

A GYŐRI XÁNTUS JÁNOS MÜZEUM CSERÉPKÁLYHÁI ! örömmel üdvözöljük a győri Xántus János Múzeum ötletes, újszerű kezdeményezését, mellyel a Múzeum épületének hangulatos, boltíves pincéjében cserépkályha tanulmányi kiállítást létesített.

1 A nagy áldozattal felállított, részben az árvíztől, részben a teljes pusztulástól megmentett kályhák a megye és Győr város területéről származnak. A kályhagyűjtemény alapját a dénesfai Cziráky kastélyból 1952-ben beszállított cserékályhák képezték. Uzsoki András és Czigány Béla 1958-ban kezdték meg a győri cserépkályhaipar önálló gyűjteményét létrehozni. Tervszerűen gyűjtötték össze a tatarozásra került győri és Győr környéki épületekiből a kályhákat. E munkában nagy segítséget jelentett Fruhmann Antal győri kályhásmester lelkes közreműködése. A kiállítás Uzsoki András tervei alapján, a Központi Múzeológiai Technológiai Csoport igazgatójának, Némethy Endrének, valamint e tanulmány szerzőjének szakmai útmutatásai szerint készült. A kályhák szakszerű összeállítását Frubmann Antal végezte. A kályhagyűjtemény bemutatása tanulságos népművelői szerepet tölt be. Ez a tény azért is külön kiemelendő, mivel a bemutatott anyag egyes darabjai önmagukban nem bírnak olyan jelentőséggel mint így együttesen. A kiállítás célja, hogy a XVIII. századtól napjainkig szemléltesse a győri kályhásipar fejlődését, melyet a felállított kályhákon kívül még technológiai ismeretekkel is igyekszik kibővíteni. A tanulmányi raktár nagy előterében a tablók átfogó képet adnak a mesterségről, melyet a tárlókban elhelyezett tárgyak, fotók, dokumentáció egészít ki. A kályha belső szerkezetét a rajzok, valamint egy kályha keresztmetszete jól szemlélteti. Mielőtt még a bemutatott anyagot közelebbről megvizsgálnánk, tekintsük át a kályhás-mesterség győri kibontakozását. A kályhásmesterség első emléke egy Mátyás-korabeli zöld domborműves cseréptöredék, amely a Dunakapü bontásakor került elő.

2 A mohácsi vész előtti időből névszerint ismerjük György és Pál fazékgyártó mestereket, akik 1522 és 1524 között a győri Káptalan nagy vendégfogadójában raktak kályhát.

3 A fazekasok csak 1633-ban tömörülnek céhbe. Ekkor kérik a pozsonyi céhet, hogy az 1569-ben kelt céhlevelüket másoltassák le részükre. Ezt földesuruk, a győri Káptalan 1634^ben megerősíti.

4 A kályhásoknak önálló céhük nem volt, a fazekas céhbe tartoztak, ezért a rájuk 1 A tanulmányi kiállítást 1966. március 6-án nyitották meg. 2 Jenéi F., A régi győri kályhásipar és Mágner Károly. Magyar Építészet (1943). 3 Bedy V., Adalékok a győri ipar történetéhez. GySz. 4 (1942) 190. 4 U. a., i. m. GySz 3 (1941) 186. 12* 179