Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

10. § A malom álláshelyét, vagy a bekötésének módját önkényesen megváltoztatni nem szabad. Bármiféle változtatásra újból kell engedélyt kérni. 11. § Továbbra is megmaradnak jogaik élvezetében azok a malmosgazdák, akik malomfelállításra és a molnármesterség űzésére törvényes úton már régebben jogot nyertek. Azonban alá kell vetni magukat mindama kötelezettségeknek, amelyeket részükre a körrendelet megszab. Akik viszont szabályszerű engedély nélkül folytatják a malomipart, kötelesek azt három hónapon belül az előírt módon megszerezni. Különben hajósmalmaikat olyan személyeknek kötelesek átadni, akiknek már van iparengedélyük. Ellenkező esetben a malom jogtalanul fennállónak minősül s a további intézkedéseket a 18. § utasításai szerint kell megtenni. 12. § Ha az építészeti hatóság folyamrendőrségi okokból valamelyik hajósmalom álláshelyének megváltoztatását elrendeli, a költözéssel járó költségekeíj a malom tulajdonosának kell viselni. Ugyancsak a tulajdonost terheli az áthelyezési eljáráshoz meghívott bizottság tagjainak költségei is. 13. § A hajósmalmok kijelölt álláshelyét önkényesen megváltoztatni, a vízpartot leásni, a folyó ágyában sövényeket, vagy más gátakat felállítani nem szabad. 14. Hajóvontatóút mellett álló hajósmalom tulajdonosa malmát „kötélcsúsztató fákkal" köteles felszerelni. 15. § Ha a hajósmalom a megváltozott vízállás, vagy egyéb ok miatt a hajózást és tutajozást, esetleg a partok épségét veszélyeztetné, az építészeti hatóság megkeresésére a „politikai hatóság" kötelezi a malmosgazdát, hogy őrlőhelyét hagyja el és másutt keressen helyet malmának. Az új őrlőhely kijelölését a 7. §-ban előírt módon kell kérni. 16. § Azt a jogosítvánnyal felruházott maiamtulajdonost, aki a folyamrendőrségi szabályokat megszegi, első íziben 25, másodszor 100 forint büntetéssel sújtják. A bírságpénzeket az illetékes község szegényeinek javára kell fordítani. Harmadik szabálysértés után a malomtartási és molnáripari engedélyt meg kell vonni. 17. § Ha engedély nélkül bekötött hajósmalom miatt valamelyik hajó vagy „talp"

29 megsérül, a kárt tartozik a tulajdonos megtéríteni. Ugyanakkor a malomban esett kárért a malmosgazda semmiféle kártalanítást nem kérhet. 18. § Hatósági engedély nélkül őrlő hajósmalmot a gazdája köteles a helyéről elvinni. Ha vonakodna a felszólításnak eleget tenni, akkor a tulajdonos költségén az „építészeti hatóság" szállítja el biztos helyre. A malom kikötése után a politikai hatóság elegendő időt köt ki a hajósmalom elszállítására. A határidő eltelte után a malmot a tulajdonos költségén szétszedik és a víziből kihúzatják. 19. § Amelyik helység határában hajósmalmok állanak, annak az elöljárósága ügyelni köteles a folyamrendőrségi szabályzatok megtartására. Az észlelt szabálysértéseket az építési hatóságoknak, a súlyosabb mulasztásokat a törvényszéknek kell jelenteni. 20. § A politikai hatóságok valamennyi tudomásukra jutott szabálysértésről és perekről értesítsék az építészeti hatóságokat azért, hogy megtehessék a szükséges lépéseket. 29 Talp, tutaj = Vízi szállításra hevederek, faszegék, vagy gúzsok segítségével egymáshoz kötött több szálfa, vagy deszka, melyet a folyóvízre bocsátottak és teherrel megrakva, vagy teher nélkül emberek irányításával úsztattak. 157