Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez
ismertetni. Pedig fontos lett volna teljes egészének a megismerése, mert ez a királyi rendelet volt az alapja a vele azonos céllal később napvilágot látott összes hatósági utasításnak, rendeletnek. Rajta nyugodtak és a szándékait tükrözték mindazok a hajósmalmi rendszabályok, amelyek lépésről lépésre szűkebb területre korlátozták s mindegyre megnehezítették Győr megye malmosgazdáinak és molnárainak szabad életét. Nem végzünk tehát hiábavaló munkát, ha legalálbb Glatz József mérnök kézzel megírt és nyolc pontba tömörített kivonatát megörökítjük éspedig saját szavaival úgy, ahogyan ő a parancs tartalmát kivonatolta és pontokba foglalta. Levelének bevezetőjében arról van szó, hogy a megyék és városok arra illetékes hatóságai a hajósmalmok tulajdonosaival és a molnármesterekkel szi-, gorúan tartassák meg a királyi parancs utasításait. Ugyanis, ha ennek szellemében járnak el, biztosítani tudják a hajók veszélytelen közlekedését és megakadályozzák a folyómedrek és partok további megrongálását is. Ezután pontjainak közlésére térve ekként folytatja: „1ször Meg tiltatták minden Molnár Gazdának a malmot szabad akarattya szerint egy helyről a más helyre által vinni és ki kötni. Tartozik ollyan esetbe kiki. ha a környülállások a' Malom helyének válitoztattását meg kiványák, magát a Hajókázásra ügyellő Kir. Directional vagy Tisztségnél jelenteni, és tsak annak meg engedésével leszsz szabad Malma helyet el tserélni. 2szor A Hajós Malmokat nem szabad káros és ártalmas helyekre vagy veszedelmes malomszőgre ki kötni, főképp pedig ally helyekre nem a hol a fel ,vá Lefelé való Hajókázás az által hátráltattna vagy károsíttatna. 3szor Meg engedtettik ugyan minden Molnár Gazdának ott, a hol a' Víznek folyása igén gyakorta változik két szöget vagy Malom Karót tartani, de oly feltétellel, hogy elsőbb mind a két szögnek a helyét a Hajókózásraügyellő kir:Tisztség határozza meg, s továbbá pedig valahányszor a szűkség az által költözést egy szögről a miásikra meg kiványa, azt elébb a fent meg nevezett Királyi Tisztségnél jelenteni kiki kötelességének tartsa. 4szer Hogy ha valamelyik Malom a Víz folyásának változása miatt a Vizét el vesztette, s' azomban a Hajókázásra ügy ellő Tisztségtől a' Molnár Gazdának más hely mutatódik ki ; olyankor tartozik a Mólnár-Gazda azon költséget vissza fizetni, mely az ilyetén Szögek ki húzatásokra meg tevődik. Mert ha az el hagyatott Malom Szög ki nem tekertettne, az által hogy azon Fák, Tőkék a melyeket a Víz főképp Áradás alkalmatosságával magával hord meg akadván, a' Víz árka előntettik, vagy pedig a nélkül is ezen Történet a' Hajókázásra nézve' veszedelmes lehett. 5szőr Minden leg kissebb Ásás a Duna partyába, úgy mint: Le járónak, vagy Búza Mosó helynek s több e féléknek a ki ásások keményen el tiltartrtik; nem kűlőmben igén meg tíltattnak azok a Szerek 11 is; a' mellyeket a' Molnárok azért építenek a' Duna=árkába,hogy az által Malmaikra jobban szolgáljon a' Víz. Ide tartoznak a Karózások, 12 Gátolások, 13 és Sövény fonyások. 14 11 Czuczor G. és Fogarasi J., A Magyar Nyelv Szótára 5. (Pest, 1870) Bizonyos anyagból való eszköz, készület... 12 Uo. 3. (Pest, 1066) Levert Ikarók öszvege, kerülete... 13 Uo. 4. (Pest, 1867) Gát, mely a malomlhajtó vizet összébb szorítja, s a malom kerekei alá tereli... 14 Uo. 5. (Pest, 1870) Gát, melynek egyik, vagy mindkét oldalát sövényféle fonadék képezi... 153
