Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

hatósági beavatkozásokat. Elégséges volt már az is, ha a felügyelettel megbízott szervek a partbirtokosokon keresztül figyelmeztették a vizeiken álló hajósmalmok gazdáit a szállítóhajók szabad útjának biztosítására. Különösen pedig a vontatóutak állandó gondozását, karbantartását szorgalmazták.

8 A XIX. század hajnalán a Dunán lebonyolított kereskedelmi szállítmányok már nemcsak mennyiségben, hanem vele együtt jelentőségükben is rohamosan növekedtek. A Dunán megjelent gőzhajók is hozzájárultak az áruféleségek gyors továbbításához. A fel- és lejáró hajók száma a régiekkel összehasonlítva azok sokszorosára növekedett. A bel- és külkereskedelem érdeked tehát .most már elodázbatatlanul arra ösztönözték az állami és megyei hatóságokat, hogy a veszélytelen dunai hajózás ügyét maguk vegyék a kezükbe. Kutassák fel azokat az akadályokat, amelyek a biztonságos hajózást veszélyeztetik. Azután pedig intézkedienek afelől, hogy a hajók útjából eltávolítsanak mindent, ami azok szabad közlekedését bármi módon gátolhatná. A később megtett intézkedések világosan tárják elénk azt a felismerést, miszerint a kereskedelmi hajózás legfőbb akadályozóit a Dunán végig bekötött hajósmalmokban ismerték fel a hatóságok. Úgv tudiuk. hogy a dunai hajózás védelmére és a hajósmalmok álláshelveinek szabályozása ügyében hozott első hatósági intézkedés a Bécsben. 1814. évben március hó 21-én kibocsátott királyi parancs volt. A kiemelkedő jelentőségű királvi paranr^ot a Helytartótanács valamennyi Duna menti vármegyének és királyi városnak megküldte. Ugyanakkor arra utasította a megyei és városi hatóságokat, hogy szükség esetén szigorúan a parancsba foglaltak szerint járjanak el. A Királvi Hajózási Igazgatóság megbízásából Glatz József mérnök november »hó 20-án a királvi parancsnak csak a kivonatát közölte írásban a gvőrszigeti és svőrúivárosi hajósmolnárcéh mestereivel és malmosgazdáival. Közleménve végén néhány sorban az addig elsorolt pontok fontosságának hangsúlvozására hozzáfűzte: ..Hogy tehát ezen Kegyelmes Királyi Parantsolattnak. melv itt rövideden elő vagyon adva, kívánt sikere légyen azért, ezen Királyi Tisztség által jelen való Doeumentum Sínór Mértékűi adattatik ki. . ." Glatz József azonban határozott hangú figyelmeztetése ellenére sem elégedett meg a parancsnak csak írásbeli ismertetéslével. Ugyanis levelének végén az általánosan szokásos keltezési forma: év, hó és nap elé ,.Kőlt Nagy Gvőr alatt..." helyjelölő szavakat írta. Az már ismeretes, hogy a győrszigeti és győrújvárosi molnárcéh tagjainak hajósmalmai a véneki Dunára voltak bekötve. A levél keltezesd helyének előbb említett megjelölésére hivatkozva tehát határozottan kimondhatjuk, hogy a hajózási igazgatóság mérnöke Vének községben, vagy pedig a malomrévben élőszóval is közölte a királyi parancsot a két hajósmolnáröéh ott •dolgozó tagjaival.

9 Meg kell említenünk, hogy a Helytartótanács 1814. május hó 31-én kelt 14 119. számú rendeletére közzétett királyi parancs

10 eredeti szövegét nem ismerjük. Emiatt valamennyi pontját minden részletére kiterjedően nem is tudjuk 8 Cziaány B., i. m. 5. (1903) 209—210. 9 XJMA Céhir. Glatz J. aláírása alatt Királyi Navig. Ingenieur Adj. hivatali beosztás megjelölés van. Az okmányon 32 mm átmérőjű, kör alakú, piros, spanyolviasz pecsét. Szélén két vonalkör között: SIGILL • REG • HUNG • NAVIGAT • DISTRICT • SUPERIORIS körirat. Közepén koronázott kétfejű sas, mellén koronás magyar kiscímer. 10 GYÁL Alispáni iratok 1862. év 3695/alp. 152