Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Pusztai R.: Késő-vaskori házak Lébényben

5. ábra. Leletek a 18. sz. késővaskori házalapból a következő 19. sz. házalap feltárásakor alkalmunk volt megfigyelni. A tetőzet a két hosszanti oldalon a föld felszínére támaszkodott. Az akkori terepfelszín megegyezett a maival. Így a kunyhó belső magassága a szélieknél kb. a 1,5 méteres, a középső részen a 3 méteres magasságot is elérte. (Lásd a rekonstrukciós és metszetraj zokat.) Sötétszürke színű töltelékföldjében aránylag sok leletet találtunk. A nagyszámú feltört állatcsonton kívül szép számmal kerültek elő edénytöredékek. Legtöbbjük szürke színű, finoman iszapolt, korongolt tálak és fazekak darabjai és grafitos fésűs díszű kerámia-töredék volt. Előfordultak azonban kézzel formált fazék- és behúzott száj peremű táltöredékek is. Az egyéb leletek! közül megemlítünk egy bronzhuzal-töredéket, gúla alakú agyagnehezéket és egy korong alakúra tördelt edényoldalt, közepén átfúrt lyukkal. A kerámia leletek megegyeznek az Ivánban feltárt két lakóház anyagával.

3 Ezeknek korát az ásató a késő kelta időre (La-tene C—D) az i. e. II.—

I. századra helyezi. De nemcsak a leletanyag, hanem a ház típusában és méretébein is teljesen azonosnak mondható az iváni 1. sz. épülettel. Hasonló rokonságot tüntet fel az ugyanilyen korú ácsai lakóházzal is.

4 3 Nováki Gy. Késő-keltakori lakóházak Ivánban. SSz. XV. (1961) 247—2551. 4 Patay P., i. m. II. t. H