Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Pusztai R.: Späteisenzeitliche Häuser in Lébény

A másik általunk feltárt 19. sz. házalap — azt lehet mondanij >— mindenbejn megegyezett az előzővel. Mérete csak centiméterekre tért el: Hossza 4,6 m, szélessége 3,5 méter. A különbség mindössze annyi, hogy itt az ágasfák oszlophelyeit 50 X 50 cm nagyságú területen négyzet alakban ástálk ki. A padlónívó alá 60 cm-re mélyültek. A padló agyagtapasztása csak néhány helyen maradt meg. Tüzelésnyomokat itt nem tudtunk megfigyelni. A kunyhó keleri oldalán azonban megtaláltuk a sövényfonásos oromfalat tartó kis cölöpök nyomait. A sárga homokban négy, 5—6 cm átmérőjű karólyuk kis fekete foltja tűnt elő. Ilyeneket a nyugati oromfal helyén már nem tudtunk kimutatni. Mindenesetre ezen a szakaszon szerencsésen megmaradt karóhelyekből következtetni lehet arra, hogy hasonló kiképzésű oromfala lehetett a másik kunyhónak is, ,ahol azonban ezek nem maradtak fenn, hiszen nem minden esetben verték le több mint félméter mélyre, még az altalajba is 'behatolva a vékonyabb ágakat, karólkat. A ház

1 gödrét itt is sötétszürke föld töltötte ki. A feltárt állatcsont ebben is sok ivolt, viszont annál kevesebb az egyéb lelet. A kevés számú kerámia között — a néhány mészbetétes díszű bronzkori edénydarab mellett — a jellegzetes késő-vaskori korongolt áru azonban itt is képviselve volt. A fémolvasztásra egy nagyobb összeolvadt vastömb utalt. Előkerült még egy négyzetes átmetszetű, kovácsolt-vas ár vagy szeg töredéke és több, vastagabb faág lenyomatát mutató házsározás. A kevésszámú, de annál vegyesebb összetételű anyag között legérdekesebb lelet egy kétségtelenül római tegulának kisebb méretű töredéke, amit a lakóházak keltezésénél feltétlenül figyelembe kell vennünk. Ez a római tegulatöredék csak a házalap gödrét feltöltő késő-vaskori népesség hulladékával kerülhetett oda, annál is inkább, mivel a közelben sem római telepnyomokat, sem magában a gödörben későbbi bolygatást nem észleltünk. A késő-vaskori lakóházakból kikerült La-tene C—D típusú leletanyag területünkön a kelták boius nevű törzsével hozható kapcsolatba, akik Poseidónios adatai alapján az i. e. II. században már Pannóniában laktak, Törzsi központjuk hozzánk közel eső részen, Pozsony környékén volt.

5 Lébényi településük kezdete is nagyjából erre az időre tehető. A 19. sz. házalapból kikerült tegulatöredék viszont arra mutat, hogy ez a kelta lakosság a római foglalást követően, az I. században továbbra is telephelyén maradt s — az eddigi jelek szerint — a megváltozott körülmények ellenére, hagyományaihoz ragaszkodva falusi közösségekben élt tovább. Pusztai Rezső SPÄTEISENZEITLICHE HÄUSER IN LÉBÉNY Im Dorfflur Magasmart der Gemeinde Lébény (Komitat Győr-Sopron) hatten wir 1964 auf einem von drei Seiten von Wasser umgebenen Sandhügel eine Fundrettung vorgenommen. Auf dem Rücken und Westabhang des Hügels entdeckten wir eine sich 350—470 m lang dahinziehende Siedlung. Die an den beiden Enden und in der Mitte der Siedlung angelegten Suchgräben ließen erkennen, daß die Siedlung mehreren Epochen angehörte: es waren nämlich strichverzierte Keramik des Neolithikums, nordtransdanubische inkrustierte Keramik aus der Bronzezeit und Denkmäler der Früh-und Späteisenzeit zum Vorschein gekommen. Am größten war die Siedlung anscheinend in der Späteisenzeit. Am Südende der Siedlung wurden u. a. zwei späteisenzeitliche, eingetiefte Häuser und ein Bauwerk auf der Erdoberfläche — vermutlich ein Tierstall — freigelegt. Das 90 cm eingetiefte parajlelogrammförmige Haus (Nr. 18) mit den abgerun5 Barkóczi L. — Mócsy A. Pannónia története (Bpest, 1963) 17. 10