Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Gabler D.: Előzetes jelentés a barátföldpusztai tábor 1964–65. évi ásatásáról

10. ábra. A decumanaf ronton feltárt oldaltorony részlete központi fűtéssel zott a toronyhoz tartozó omladékréteg, mely főleg imbrexből és tetőfedő téglákból állt. Az elmállott téglákból, törmelékekből aránylag vastag, vörös réteg képződött, amely a faltól 7 m távolságig követhető volt. A rétegek időbeli szétválasztása a leletek alapján biztossá tette azt, hogy a toronynak a III. század elejénél később kellett épülnie. Az előreugró félkör vagy patkó alakú oldaltornyokat általában a Constantinus-kori építkezésekkel szokták kapcsolatba hozni,

50 a kérdéssel foglalkozó kutatók gyakran szembeállítják e típust a Diocletianus-kori négyszögletes tornyokkal (ún. Schaan-típus).

51 A constantinusi építkezéseknél gyakori még a kerek bástya,

52 ezt a változat a provinciánkban levő táboroknál jóformán ismeretlen. A barátföldi castrumhoz hasonló kiugró tornyok a pannóniai limes későrómai erődítményeinél a legyező alakú saroktornyokkal együtt mindenhol megtalálhatók; így az intercisai,

53 a nagytétényi,

54 az Eskü-téri,

55 a szentendrei,

56 visegrádi,

57 pilismaróti

58 és a tokodi

59 táboroknál. Formailag talán némileg megegyezik a szentendreivel abban, hogy a falhoz való csatlakozásoknál egy szakaszon egyenesre építették, és csak a külső résznél ívesre. 50 Uo. 158. 51 Schleiermacher, W., BRGK 33 173. 52 Pl. Deutz, Anthes i. m. 88. 53 Lásd 44. jegyzet. 25. 54 Cserey-Fülep, i. m. 7. 55 Nagy L., Pest város eredete. TBM III (1934) 13. 56 Nagy T., AÉ (1942) 262. 57 Soproni S., AÉ 81 (1954) 9.— 58 Finály í. m. 45—. 59 Az adatért ezúton mondok köszönetet Mócsy Andrásnak. 32