Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Mithay S.: Zselizi típusú leletek a Győr Pápai vámi újabb-kőkori lakótelepen

közöket nem vettük fel a kimutatásba, mert gyér számuk a periodizáció megállapítására nem alkalmas. A házi kerámia jellegzetes díszítései lényegesen többször fordulnak elő a vonaldíszes kerámiával, mint a zselizi típus edénytöredékeivel, tehát lakótelepünkön a vonaldíszes kerámia az uralkodó. A zselizi típus pedig csak díszítési változat. Mivel a festett kerámia csak négy esetben fordul elő a nála idősebb vonaldíszes kerámiával, ezért a két szakasz között egy aránylag rövid átmeneti időt is fel kell tételezni. A 3. gödörben, a II. (169. gödörcsoport) és a IV. gödörrendszerben (37. gödörcsoport) fordulnak elő az átmeneti jelenségek, valamint a 25. gödörben. Ezek a felsorolt helyek főleg az 1954-ben feltárt terület ÉNy-i részén helyezkednek el. A házi kerámia díszítő elemei közül a kettősosztatú bütyök az idősebb szakaszra jellemző és a festett kerámiával egyszer sem fordul elő. Az ujjal, felülről benyomott bütyök mind a két szakaszban él. Ugyanez vonatkozik az újjal oldalról benyomott bütyökre is. Amíg a vonaldíszes kerámiával gyakran előfordul a kerek fül, addig a festett edénytöredékekkel csak ritkábban található. A két lyukkal ellátott fogantyúk csak a vonaldíszes kerámiával és a zselizi típus bekarcolt díszítéseivel együtt kerültek elő. A hengeres hálósúlyok is az idősebb szakaszba tartoznak. A talpcsöves tálak a vonaldíszekkel élnek együtt, a festéssel az áttört csőtalpú tálak futnak párhuzamosan. A felsorolt díszítőelemek közül a kettősosztatú bütyök, az ujjal felülről benyomott bütyök és az átfúrt bütyök mind a Tiszai-, mind a Bükki-kultúrában otthonos. A kerek fül a Tiszai-kultúrából származik. A fiatalabb szakasznak legelső jellegzetessége a festés. Gyakoribb a piros festés és ritkább a piros és a sárga festés együttes szereplése. A festés gyakran található az edény belső felületén. A sűrű, apró hullámvonalas díszítés és annak festése is kedvelt díszítési motívum volt. A fiatalabb szakasznak még jellemzője a kihagyott sávok gondos polírozása (alföldi csoport). A díszített edényeket gondosan égették. Lakótelepünkön csak egy esetben találtunk zselizi típusú bekarcolt díszítést az edény belső felületén. A festett kerámia díszítései egyenes folytatása a vonaldíszes kerámiának, amely így új díszítő elemekkel bővült. A festett edénytöredékek leginkább a domb magasabb részén kerültek elő, tehát a megásott terület É-i felében. ' A hullámvonalas díszítés, a belső felület mintái és a gondos polírozás összetartozó díszítő elemek. A bükki kultúra gazdag díszítő stílusában is szerepelnek a hullámvonalak, de azok nagyobbak és nem sűrűn fordulnak elő az edény felületén. A Tiszai-kultúrában a hullámvonalak jobban hasonlítanak a zselizi típus ugyanilyen díszítéseihez. A kenézlői edényen a peremtől lefelé haladnak a bekeretezett hullámvonalak.

69 A pápai várni lakótelepen az újabb-kőkorban a vonaldíszes kerámián belül egy újabb motívum jelent meg, a zselizi típusú díszítés. Ez a két díszítési mód egy edényen is szerepelt. Az idősebb szakasznak a házi kerámiája a vonaldíszes kultúrához tartozik és a festés megjelenésével a régi házi kerámia is tovább él. Ezek a megállapítások a Győr-pápai várni 1952. évi ásatásnak a leletanyagára is vonatkoznak. A kerámia alapján történt két szakaszra való szétválasztás egyezik azoknál a gödörlakásoknál, ahol fiatalabb beásást figyelhettünk meg. A II—

IV. gödörrendszerek két rétegűek és leletanyaguk is két szakaszra osztható. Éppen ezek69 Tompa F., Baindkeramik... XLI. t. la—b. 37