Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Mithay S.: Funde Zselizer Typus auf einem jungsteinzeitlichen Siedlungsorte bei der Pápaer Maut in Győr

ben a gödrökben fordultak elő a zalavári (déldunántúli) (IV. t. 2., VIII. 't. 13.), az alföldi csoport (VII. t. 1.), a Körösi-kultúra jellegzetességeit magukon viselő cserepek és a meanderrel 'díszítettek (IX. t. 6—8.) is. A IV. gödörrendszernél különben az átmeneti jelenségek jól megfigyelhetők. Az V. gödörlakás az idősebb szakaszból való. Innen is előkerült zalavári (déldunántúli) típusú edénytöredék (VIII. t. 2—3.). A VI. gödörrendszerben csak egy fiatalabb beásás van. Innen zalavári (déldunántúli) (IX. t. 5.) és a Körösi-kultúra jegyeit (VIII. t. 12.) magukon viselő cserepeket ástunk ki. Az ovális gödrökkel meghatározott háznak a D-i része az idősebb szakaszhoz tartozik, míg É-i része fiatalabb volt. Az önálló gödrök közül a 2., 112., 113. és a 145. gödör a fiatalabb szakaszhoz tartozik. A két ásatás alapján van néhány adatunk, amelynek segítségével némi fényt lehet deríteni lelőhelyünkön a település megújítására. Az idősebb szakaszban a telep lakói egyszer elhagyták a dombot. Az idősebb szakasz edénytöredékein a szél koptató munkájának a nyomai látszanak, tehát a telep szemetje az időjárás viszontagságainak volt kitéve. Az elköltözés nem volt menekülésszerű, mert a gyéren talált kőszerszámok arra engednek következtetni, hogy a telep lakóinak más helyre költözése békésen történt. Tekintetbe kell venni azt is, hogy az idősebb szakaszban is voltak megújítások. Fontos számunkra az a tény is, hogy a fiatalabb beásások leginkább az előző lakásokkal bolygatott területen történtek. A leletek mennyisége alapján a telep élete nem volt hosszantartó. De nem lehetett sokáig lakatlan, mert a két ásatás alkalmával ezt a tényt bizonyító réteget nem találtuk meg. Lakótelepünkön az újabb-kőkor utolsó időszakát jelentik a hosszú pattintott pengék és az áttört csövestalpú tálak (VIII. t. 14.). A Győr-pápai várni későneolith lakótelepnek a leletanyaga a legszorosabb rokonságot mutatja a szlovák alföld hasonló leleteivel. Mithay Sándor FUNDE ZSELIZER TYPUS AUF EINEM JUNGSTEINZEITLICHEN SIEDLUNGSORTE BEI DER PÁPAER MAUT IN GYÖR Erste Ausgrabung. An der südlichen Grenze der Stadt Győr führt aus der Pápaer Landstraße der Weg nach Nagybarát. Beide Straßen trennen sich bei dem Pápaer Mauthaus, wo sich in der Nähe des Baches Pándzsa ein zu Ansiedlung geeigneter Hügel erhebt. Dieser Hügel ist an keiner Seite unversehrt. Die Fläche des Hügels beträgt 8826 m

2 (Abb. 1.). Im Jahre 1952 hat man zum Anschütten eines Weges die Erde von einem Teile des vorher erwähnten Hügels gewonnen, welcher in Richtung auf die Pápaer Landstraße liegt. Bei dieser Arbeit hat man aus seiner Fläche cca 50x20 M abgegraben. Außer einigen neuzeitlichen Streufunden fand man ein Gefäßbruchstück Zselizer Typus. Das Győrer Museum begann am 8. September 1952 die Rettungsausgrabung, welche bis 18. Oktober dauerte. Obzwar die neolithischen Gruben von spätbronzezeitlichen und mittelalterlichen Eingrabungen auf mehreren Stellen zerrüttet wurden, fanden wir trotzdem auch ungestörte neolithische Gruben. Bei der Ausgrabung war unter der Erdoberfläche eine 15 cm dicke, mit Sand gemischte Humusschichte zu finden. Darunter verbreitete sich ein 15 cm dicker Humus, unter welchem die dunkelbraune Erde immer heller wurde. Endlich kam der lebende Boden, der gelbe Sand hervor. Beim Vorkommen der ersten Funde fanden wir nicht jenes Niveau, in welchem der Mensch im Neolithikum die Gruben zu Stande brachte. Nach der jüngeren Steinzeit verschwand ein großer Teil der Hügeloberfläche, wurde aber später durch Winde neuerdings aufgebaut. Im Laufe der Rettungsausgrabung brachten wir einige Wohngruben und deren Umgebung zum Vorschein. Die 11. Grube war ellypsenförmig. Im Profil zeigte sich ?8