Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Mithay S.: Zselizi típusú leletek a Győr Pápai vámi újabb-kőkori lakótelepen

eléri a Dunát és hazánk területéről halad Németország felé. Schwantes a Ny felé vándorlás problémájával kapcsolatban azt is megemlíti, hogy a tiszai kultúra a szalagdíszes kultúrának utolsó Ny felé vándorló csoportja.

39 A vándorlások alkalmával egyes területeken kevert kultúrák és csoportok alakulnak ki. A zselizi típus is kevert anyagú. Mitscha-Märheim nevezte el a szakirodalomban először zselizi típusnak, amelyet kevertnek tartott. Szerinte a zselizi típus díszítései a vonaldíszes kultúra elemeiből, a Bükki-kultúra néhány díszítő-motívumából áll. A festést a Lengyeli-kultúrától vette. A Bükki-kultúrával egyidősnek tartja és szerinte párhuzamosan él a DNy-Németországban talált fiatalabb lineáris kerámiával, a Hinkelstein-i típussal. Ez utóbbinak fejlődését a zselizi típuséval rokonnak tartja és a hullámvonal-díszítést, a sakktáblamintát a Bükki-kultúra formakincséből származtatja. Szerinte a zselizi típus a vonaldíszes kerámiának csak egy stílusbeli változata.

40 Barta és Willvonsed er csak a Bükki-kultúra hatását látják a zselizi típus díszítéseinél. Szerintük csak egy esetben került elő tárgyalt típusunkkal a csövestalpú tál Geller I-ben. Szerintük ez azt jelenti, hogy ezen a területen hiányzik a Lengyeli-kultúra.

41 Eisner a zselizi típusnál a Lengyeli-kultúra hatását keresi.

42 Tompa is foglalkozott röviden típusunkkal, amelynek a díszítéseinél a Bükki- és a Lengyeli-kultúra hatását látja.

43 Később Tompa újra ismerteti a zselizi típusú festést és ezzel kapcsolatban az eddig ismeretlen, könnyen lemosható, fehér festést is említi.

44 Gallussal együtt a nagytétényi sír tanúsága szerint a zselizi leleteket egyidősnek tartja a Bükki-kultúra II. periódusával.

45 Tompa a zselizi típust hol kultúrának, hol csoportnak nevezi. Ujabban a csehszlovák irodalomban egy olyan felfogás is napvilágot látott, amely szerint típusunk önálló kultúrcsoport, amely ugyan a Bükki-kultúrától függ, de némely szempontból azzal egyenértékű.

46 Erre a véleményre jutott következtetéseiben Kölnik és Paulik. Ezekkel a felfogásokkal ellentétben a pápai várni lelőhely bizonyára jobb adatokat szolgáltat gödreivel, mint a kétséges rétegtan Szlovákiában, ahol nem találnak bizonyos dolgok bizonyítására pontos adatokat.

47 Szerintünk pedig azért nem képzelhető el önálló zselizi típus, mert a vonaldíszes kerámiának régi stílusát folytatja. A sok szemölcsszerű bemélyedésből összeolvadva keletkezik a vonalakat ugyancsak megszakító hosszú, mély bevágás. A vonaldíszes díszítőmotívumok folytatódnak a zselizi díszítésekben. Az edényformákat nem tekintve (mert a Győr-pápai várni lelőhelyen alig találtunk ép edényt) a késői zselizi típusú díszítések is tulajdonképpen vonaldíszek. Mindkét motívum-kincsre jellemzők az egymásba mélyedő díszek. Mitscha-Märheim és Pittioni elsőnek írják le típusunk díszítéseit. A finoman festett és polírozott kerámiát fiatalabbnak tartják a bekarcolt díszű kerámiánál. Kevert anyagnak tekintik és egyenlő értékűnek tartják a Bükki-kultúra edé39 Uo. 135. 40 Mitscha-Märheim, i. m. 113, 115. 41 Barta, H. — Willvonseder K., Zur ur- und frühgeschichtlichen Besiedlung der Grossen Schutt. Sudeta X (1934) 15. 42 Eisner, J., Über die bemalte slowakische Volutenkeramik (Zeliezovce-Typus). London, August 1—6. 1932. (London, 1934) 216. 43 Tompa F., Die Bandkeramik in Ungarn. AH V—VI (1929) 27. 44 T\om-pa, 25 Jahre

... 31. 45 Uo. 32. 46 Pavuk, J., Grab des Zeliezovce-Typus in Dvory nad Zitavou. SA XII 1 (1964) 17. Ezentúl: Pavuk I. 47 Pavuk, J., Gliederung der Volutenkeramik in der Slowakei. Studijné westi Ausav 9 (1962) 10. Ezentúl: Pavuk II. 3 Arrataona 33