Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Mithay S.: Zselizi típusú leletek a Győr Pápai vámi újabb-kőkori lakótelepen
nyeivel. 48 Wilke szerint a zselizi típus fiatalabb a kialakult Szudeta-vidéki lineáris kerámiánál. 49 Csalog is azt vallja, hogy a hazai vonaldíszes kultúra fejlődésének menete nem volt azonos a kultúra keletkezési helyéül tartott Cseh-morvaországi területekkel. 50 Tompa is a lineáris kerámia fiatalabb szakaszának gondolja típusunkat. 51 Másutt pedig azt a nézetét fejti ki, hogy a Bükki-kultúra időtartama alatt a Dunántúl csak annyi történt, hogy néhány helyen a zselizi jelleg megmutatkozott. 52 Pittioni is fiatalnak tekinti a zselizi típust és szerinte annak elterjedési területe Szlovákia, Burgenland és Alsó-Ausztria. 53 Pittioni legújabb felfogása szerint a zselizi típus a kottafejes díszítésű kerámiának egyik szélső megjelenése. Típusunkat két részre osztja; az idősebb szakaszban bekarcolt díszítéseket alkalmaznak, a fiatalabb szakasznak pedig a festés a jellemzője. Vallja azt a nézetet is, hogy Alsó-Ausztriában és Burgenlandban nem lehet zselizi kultúráról vagy csoportról beszélni. 54 Kutzián egy Izsa-Nagyharcsás-pusztai cserépen vonaldíszes és zselizi mintát talált együtt. 55 Gallus is azt véli, hogy a két kerámia egymás mellett élt, 56 Jansák, Mitscha-Märheim és Tompa nézete szerint a zselizi típus a vonaldíszes kerámiához tartozik. Tichy azt állítja, hogy nem vonaldíszes kultúráról kell beszélni, hanem csak vonaldíszes csoportról, azaz nem kultúra vonaldíszes kerámiával, hanem csoport vonaldíszes kerámiával 57 Pavuk szerint a kottafejes díszítéssel jellemzett II. számú spirálszalagdíszes kerámia tartama megelőzi a zselizi típus kezdetét. 58 Ezt a véleményt területünkre vagy helyesebben mondva ÉszakDunántúlra vonatkozóan nem fogadhatjuk el, mert hazánkban nem választható el az ún. régebbi és az újabb vonaldíszes edényművesség. 59 Még 1946-ban volt ugyanez a véleménye Kutziánnak is, amikor azt említi, hogy a szétválasztásnak az alapja csak bizonyos stílusbeli sajátságok alapján lehetne, ezt viszont indokolatlannak tartja. 60 Mivel ez a felfogás jó alap arra, hogy abból tovább lehessen a zselizi típusra következtetni, ezért éppen ebből következik, hogy a zselizi típusú díszítés a hazai vonaldíszes mintaanyagban a legkésőbbi díszítésbeli fázis. Teljes mértékben elfogadható tehát mindezek alapján Koreknek az az állítása, hogy a vonaldíszes, a Bükki- és a Tiszai kultúra párhuzamosan él egymás mellett. 61 A vonaldíszes kerámia és a zselizi edényművesség a díszítésben a vonalakat metsző bemélyítéseket leginkább egymás alá helyezi. A kétféle díszítés között 48 Mitscha-Märheim, H., — Pittioni R., Zur Besiedlungsgeschichte des unteren Grantales MAG LXIV (1934) 167. 49 Ebért M., Reallexikon, Zselizer Typus, XIV. Bd. 50 Csalog J., A magyarországi újabb-kőkori agyagművesség bükki és tiszai csoportja. FA IV (1941) 3. 51 Tompa F., Budapest őskora. TBM IV (1936) 6—7. 52 Tompa F., Budapest az ókorban. Őskor. (Bpest, 1942) 22. 53 Pittioni, R., Urgeschichte. Allgemeine Urgeschichte und Urgeschichte Österreichs. (Wien, 1937) 140. Ezentúl: Pittioni I. 54 Pittioni, R., Urgeschichte des österreichischen Raumes. (Wien, 1954) 143. Ezentúl: Pittioni II. 55 Kutzián I., Ujabb neolitikus leletek a Magyar Történeti Múzeumban. Magyar Múzeum (1946) 45. 1. kép 6—7. 56 Gallus S., A nagytétényi neolitikus sír. AÉ 49. (1936) 86. 57 Tichy, R., Osidlenie s volutovou keramikou na Moravcé. PA LIII (1962) 301. 58 Pavuk I. 18. 59 Csalog J., A tiszai műveltség viszonya szomszédos újkőkori műveltségekhez. FA VII (1955) 34. 60 Kutzián L, Vonaldíszes kerámia kultúra elterjedése az Alföldön. Móra Ferenc Múzeum Evkönyve (1958—59) 45. 61 Korek J. t A vadnai neolitikus sírlelet. Hermann Ottó Múzeum Évkönyve I.. (1957) 14—24. 34
