Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Uzsoki A-né: 15 év a Győr-Sopron megyei múzeumok életéből a helyi sajtó tükrében (1949–1963)

nyéki falvak a művészet tükrében" címmel (208), majd a „Kazinczy és Schiller" irodalomtörténeti dokumentációs kiállítás nyílik (213). A 72. különkiállítás soproni felszabadulási és újjáépítési kiállítás 1960-ban (231), ezt Széchenyi Istvánról (234) és az év nevezetesebb évfordulóiról (240) megemlékező kiállítások követik. (Az egyre növekvő számú különkiállítások hatására szellemes karikatúra lát napvilágot az újságban, mely bemutatja a Liszt Ferenc Múzeum 2000. különkiállításának megnyitóját (248).) A 77. különkiállítás anyagát mai életünkről és a baráti népek életéről a Martos Flóra Gimnázium gyűjtötte (273), a soproni Ünnepi Hetek eseménye Szent István Gyula gyűjteményes kiállítása (282). A nyolcvan különkiállítás történetéről nagy riport készült (290), mely mindjárt a „Soproni festők a Balatonról" kiállítást is ismerteti. 1962^ben a soproni Ünnepi Hetekre Horváth József akvarelljeiből (323, 326, 327), munkásmozgalmi dokumentumokból és néprajzi anyagból rendeznek kiállítást (327). — Az újság „Múzeumlátogatás" rovatában a soproni múzeum céhanyagával három közlemény foglalkozik (360, 361, 368). 1963-ban Sopron festészetét és grafikáját bemutató kiállításnak van nagysikere (362, 389), a Múzeumi Hónap alkalmából a „Védett műkincsek Sopronban" kiállítás nyílik s egyúttal négy előadás hangzik el múzeumi témákról (409). Ezután meg kell emlékeznünk a soproni Liszt Ferenc Múzeum kötelékébe tartozó Lábas-házról, melynek helyreállított épületében ipartörténeti múzeumot rendeztek be. Előzményekről, a kiállítás rendezéséről találunk újsághíreket (54,. 69, 94), 1956-ban nyílik (95, 96), képét is közlik (186). Valamivel bonyolultabban lett múzeummá az ugyancsak a Liszt Ferenc Múzeumhoz tartozó Fabricius-ház. Hosszú ideig vitatták, hogy vendéglátóipari egység, vagy múzeum legyen-e a helyreállított épület. A múzeum eszméjének felvetésétől kezdődően szerepel a bibliográfiában (223), s a továbbiakban végigkísérhetjük meglehetősen elhúzódó tatarozását és a viták egyes szakaszait (280, 296, 299, 315), míg a múzeum az 1962. évi soproni Ünnepi Hetekre provizórikus kiállítást rendez az épület már renovált részében (325, 329), bírálatát egy látogató levele alapján közli a sajtó (330). — Híradást találunk a régészeti kiállítás rendezéséről (359), a megnyitásról (364, 369), a kiállítás anyagáról, az órakiállításról (386), mely egy részlet képét is közli (396). A soproni múzeum 1950. évi ásatásait a Műemlékek Országos Bizottsága irányította. Római emlékek után kutattak, hogy a múzeum anyagát gazdagítsák (12). •—• 1955-ben a Sztálin téri ásatások során került elő az a római kori vasolvasztó kemence (55, 70, 219), mely a Lábas-ház kiállításának annakidején egyik legreprezentatívabb darabja volt (435, 429). 1957-ben Nagycenken találnak őskori sírokat a régészek (120), 1958-ban Űjkérre száll ki a múzeum római kori leletmentésre (141). Sopronban római és középkori emlékekre (143), Veszkényben honfoglaláskori sírokra bukkannak (179). Decemberben több leletmentést összefoglaló hírt találunk az újságban (187), majd a soproni alagutakról keletkezett mende-monda alapját magyarázza Nováki Gyula ősrégész (188). 1959-ben bronzkori leletekre találnak Szakony határában (221, 232), 1960-ban pedig római kori járda kerül felszínre Sopronban (227). Szenzációt keres az az újságcikk, mely római város maradványait véli felfedezni a szakonyi ásatásokban (235). — Ivánban bronzkori és kelta leleteket találtak (237). Szakonyban 1961-ben honfoglaláskori leletek is kerülnek elő (267). 334