Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Uzsoki A-né: 15 év a Győr-Sopron megyei múzeumok életéből a helyi sajtó tükrében (1949–1963)

A soproni Szőnyegszövő- és Posztógyár KISZ brigádja segít a régészeti feltárásokban a múzeum ősrégészének (284). A muzeológusok a középkori várfal kutatásánál is részt vesznek (302). Végül közvetve is találunk hírt az újságban ásatásokról: a Soproni Szemle egyik számának ismertetésében Bóna István hegykői feltárásairól írt publikációjával foglalkoznak (391). Az anyaggyarapodásról 1949-ben több híradás számol be (435, 440, 441). 1955-ben értékes XV. századi ezüstkehely megszerzéséről cikk tudósít, valamint kékfestő dúcok és soproni festők műveinek vásárlásáról (53). — Scholz János műgyűjtő és gordonkaművész több ízben is gyarapítja ajándékaival Amerikából a múzeum gyűjteményét (162, 298, 388). A Tervező Iroda ellenben visszakövetelt egy elefánt cégért; szellemes karikatúrában örökítették meg a vitát (264). Két cikk jelent meg a restaurátor munkájáról és feladatairól (239, 400), illusztrálva. — Külföldi vendég látogatását egyszer említik (133). Csatkai Endre Kossuth-díjas múzeumigazgató tudományos munkásságával sok cikkben találkozunk, a bibliográfiában azonban csak múzeumi területen végzett tevékenységének hírei szerepelnek (437, 41, 51, 211, 394, 395, 425). Hansági Múzeum, Mosonmagyaróvár A múzeummal általában foglalkozó újságcikkek: hírül adják, hogy rendbehozzák a múzeum kertjét (90), készül 75 éves jubileumára, de a tatarozási munkák hátráltatják a kiállítás rendezését és megnyitását (131). A város központjában elhelyezett flaliújságjáról, a múzeum híradójáról is találunk említést (137), az épület homlokzatának tatarozásáról (139), a tatarozás ideje alatt belül folyó tudományos munkáról (184) is jelennek meg közlemények. Első korszerű kiállítását 1952-ben rendezték, ennek nyomát a napisajtóban nem találjuk. A még jelenleg is látható állandó kiállítás rendezését 1959-ben kezdték (215), a hosszúra nyúlt tatarozás után (218) ez az új kiállítás 1959. november 21-én nyílt meg (220), s a legkorszerűbb technikai kivitelben mutatja be a város történetét. 1955-ben levelezőlap kiállításról számol be két hírben az újság (58, 59), majd a múzeumi napok keretében rendezett kiállításokról (72). Ezekhez kapcsolódva Szálé János festőről tanulmány jelenik meg (73). A gyermekrajzkiállítás (75), a „Magyar remekművek" kiállítás — vetítettképes előadással egybekötve —• visszhangra talál a sajtóban (80, 81). Az utóbbi a múzeum fellendült tevékenységét is méltatja. A „Mosonmagyaróvári festők" tárlat Győrben is szerepel (85). „A realizmus nagy mesterei" a Műcsarnok vándorkiállítása sikerrel zárul (83, 86). 1956 március—áprilisban a Szovjetunió életéről, művészetéről nyílt kiállítás (92), majd a MOFÉM képzőművészeti köre és Hagyik István szerepel a tárlaton (93, 97, 98). A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár centenáriuma alkalmából rendezett kiállításról több cikket olvashatunk (100, 101, 102, 103). — Az egészségügyi kiállítást már az első nap több, mint hatszázan tekintették meg, a megnyitón hangosfilmet vetítettek a TBC elleni küzdelemről (109). A helytörténeti kiállítással kapcsolatban több cikket, így annak anyagához kiegészítéseket is olvashatunk (117, 123, 127). Vaszary János és Révész István festményeiből és grafikáiból 1959-ben nyílik kiállítás (192), Tallós P. István rajzai és festményei a Tanácsköztársaság idejéből (196), majd a MOFÉM képzőművészeti köre szerepel tárlatokon még ebben az évben (204). 335