Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Uzsoki A-né: 15 év a Győr-Sopron megyei múzeumok életéből a helyi sajtó tükrében (1949–1963)
kácsytól napjainkig" c. tárlat ismertetésében találkozunk először az Ausztriában megtalált győri műkincsekkel (422, 426). Itt említem meg, hogy 1951-ben felvetődött egy füvészkert létesítésének gondolata, melyet a múzeum valósított volna meg szakemberek bevonásával az egykori Szedres-ben, a mai Batthyány téren (21) természettudományos ismeretterjesztés céljaira. A kiállításoktól függetlenül tartott előadásokat és rendezvényeket tekintjük át a továbbiakban. A jánosházapusztai ásatásokról hangzott el az értelmiségi klubban Uzsoki András régészeti előadása (158). 1961-ben nagysikerű TIT előadásról olvashatunk hosszú értékelést (268), mely a csornai téglagyár munkásai körében népszerűsítette a múzeum munkáját. — A népszerű múzeumi hangversenyekkel többször találkozunk a sajtóban (345, 354, 366, 370, 380), említve az ezekhez kapcsolt múzeumi előadásokat is. így a megnyitó előadás (354), mely a hangversenysorozat célját ismertette, görögországi antik műemlékekről vetítettképes előadás i(416), a „Mesélő hangszerek" címen tartott felolvasás (367) van említve. E hangversenyek korai hagyományáról, Reményi Ede első múzeumi hangversenyéről is találunk írást (403). Gyakran kérnek a múzeumtól szóban vagy írásban tájékoztatást tudományos és helytörténeti kérdésekben; egy ilyen információt ad Czigány Béla helytörténész a Rába parton elhelyezett ágyúcsövekről (198). Ásatásokról már 1949-ben találunk híradást, Szőke Béla tudósít a gabonavásártéri építkezések során előkerült Árpád-kori sírok leletmentéséről (3), majd szintén ő tárja fel a sopronkőhidai avar temetőt (20). 1952-íben a likócsi és koroncói ásatásokról olvasunk (29), valamint a nagylózsi rómaikori lelőhelyről (30). — Szakmailag teljesen helytálló cikk foglalkozik a pápai-várni ásatásokkal 1954-ben (42b). — 1955-ben a győri múzeum udvarán végzett feltárásról számol be szakember (56). — Abdán ősállat maradványaira bukkantak (68). — A múzeum ősrégésze tudományos igényességgel színes ismeretterjesztő cikket ír 1956 januárban (87), mintegy előzetesként a hasonló címmel 1957-ben megjelenő kis kiadványhoz. A győri vár kazamatáinak feltárásában is részt vesz a múzeum (88). 1958-ban a leletmentés során feltárt rábatamási kelta temetőről két híradást találunk (175, 176), utóbbi megemlíti koroncói és mórichidai ásatások tervét is. — 1959-ben masztodon 6 csontvázat találnak Győrszentmártonban (190), a győri vasúti építkezéseknél pedig XVI— XVIII. századi emberi csontokat szállítanak be a múzeumba (193). Májusban honfoglaláskori népi temetőre bukkannak Páliban (199). — 1960-ban tárják fel a Kálvária utcai római temetőt (225), a nádorvárosi transzformátorház környékén pedig római kori hamvasztásos sír kerül elő (236). Bíró Endre tatai múzeumigazgató vezeti a győri Táncsics Mihály utcai és az Árpás—Mursella-i ásatásokat (247, 259), melyek leletanyaga a győri múzeumba kerül. Az öttevényi honfoglaláskori lovassírról is találunk közleményt (250). A Téglavetődűlőben a század elején feltárt nagy avar temetőről is ír az újság (277).) 1961 júniusában a hatemeletes bérház udvarán találnak emberi csontokat (278). A Püspök vár pincéjében középkori lakótorony maradványait fedezik fel (272), erről részletes riport jelenik meg augusztusban (286), majd a helyreállítási tervekről olvashatunk 1962-ben (310.) — 1963-ban a Vörös Csillag 6 Valójában: dinothérium. 331
