Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Uzsoki A-né: 15 év a Győr-Sopron megyei múzeumok életéből a helyi sajtó tükrében (1949–1963)
Szálló építkezéseiinéi bilincses csontváz kerül elő (407), a Megyei Bíróság udvarán pedig római kori csecsemő csontváza (411). Kiemelve kell foglalkoznunk a győri múzeum jánosházapusztai ásatásaival. 1957-ben kezdődtek a Hansági Múzeum irányításával, majd a következő évektől a győri múzeum folytatta a munkálatokat. Győri vonatkozásában 1958-ban szerepel először két híradás keretében (157, 159), hozzá kell fűznünk azonban, hogy a leletanyag az óvári múzeumba került. Feldolgozásával, a vegyvizsgálatok eredményével szintén foglalkozik két közlemény (161, 165). — 1959^-ben három hír számol be a munkákról (205, 209, 216), 1963-ban pedig hosszabb tudósítást találunk (402). _A múzeum anyaga gyűjtés útján is jelentősen gyarapszik. A műszaki emlékek gyűjtését már említettem (398, 274, 390), sportemlékek (371), néprajzi tárgyak (243, 348) gyűjtéséről, képzőművészeti tárgyak vásárlásáról is olvashatunk (13). Az Ausztriától visszakapott műkincsek, a Városi Múzeum 1945-ben nyugatra hurcolt képanyagának sorsa sokáig foglalkoztatta a sajtót (420, 421, 422). Ajándékozás útján került a múzeum gyűjteményébe 1962-ben az állandó kiállításban látható török kori rablánc (341). — Hagyatékok is gazdagították a múzeumi gyűjteményt: Petz Aladár a múzeumra hagyta levéltárát, képzőművészeti gyűjteményét (110), Schima B. András ötvösművészetének és vasművességének remekei, valamint műhelyének felszerelése került be (106, 121, 168, 197, 200). A tudományos munkával általánosságban, a múzeum belső életével kapcsolatban sok, az eddigiekben már említett cikk is foglalkozik más témákkal vegyesen (pl. 172), van azonban néhány csak ide vonatkozó közlemény is. 1957-ben sok lendülettel és újságírói fantáziával megírt cikk foglalkozik a múzeum problémáival (128). Tudományos igénnyel megírt népszerűsítő tanulmány foglalkozik Bárdosi János néprajzi kutatásainak ismertetésével (129). A szigetközi aranymosás emlékeinek gyűjtéséről (308), a restauráló műhely munkájáról (372), a munkásfolklór-történeti feldolgozásokról (266) is olvashatunk. A múzeumi könyvtárról először 1949-ben találunk említést (4), itt még csak a könyvek számáról és nyelvéről tájékoztatnak; a 7000 kötet jórészét idegennyelvű szépirodalom alkotta. (A gyűjtőkör meghatározása után selejtezéssé]» erősen megcsappant az állomány (kb. 4000 db-ra), mely 1958-tól kezdve tervszerű gyarapítással és az évkönyvvel folytatott nemzetközi cserével 1963-ra mintegy két és félszeresére emelkedett (10 ezer db).) A nemzetközi cseréről találunk sajtótudósításokat (281, 347, 373). A múzeum tudományos konferenciák, ankétok színhelye, itt tartja első ülését a munkásmozgalom-történeti bizottság (167), a múzeum rendezi az önkéntes néprajzi gyűjtők találkozóját is (256). — 1961 januárjában háromnapos múzeumi ankétot tartottak. — A Magyar Régészeti, Művészettörténeti és Éremtani Társulat vándorgyűlését 1962-ben a múzeum rendezte (318). Műemléki tanácskozásokon (303), a honismereti mozgalom megalakulásánál (338) szerepel az intézmény. Itt szervezik meg 1963-ban a Magyar Történelmi Társulat nyugat-dunántúli csoportját (415, 418), az alakuló ülésen elhangzott előadásokat méltatják (419). A győri újságban többször találunk szakember tollából a tudományos tevékenységgel összefüggő cikkeket, így pl. Abda régészeti történetét két folytatásban (50). A Hanság élővilágáról írt füzetet is ismertetik (43). 332