Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Németh I.: A népi közösségekben élő fiatalok életmódja és kultúrája

ITifSÄSMÄf Néprajzi és Helytörténeti GvüjtenkäiiK ják a suhancok is a hagyományos tevékenységi xormakwan a serdülőkor konfliktusaihoz mért kultúrát. Ez a kultúra nem elsősorban hagyomány, inkább a •mindennapi gyakorlati tevékenységek integráns része. Mielőtt a serdülőkort kísérő hagyományos kultúra és a mindennapi tevékenységek, köznapi kapcsolatok viszonyát elemeznénk, fel kell tennünk egy nagyon fontos kérdést. Miért hangsúlyoztuk, hogy a korcsoportok kialakulásában két tényező játszott alapvető szerepet? Ha csupán a falurészek, utcák, társadalmi rétegek szerint kialakuló csoportok, baráti körök szerepét világítjuk meg, annyit láthatunk csupán, hogy az életkor akadályainak leküzdése tömegessé vált. A lényeges, a minőségi differenciát — a társadalom más osztályaihoz képest — nem a gondok leküzdésének tömegessé válása, hanem azoknak a szokásoknak megjelenése jelentette, amelyek ugyanúgy foglalatai voltak a baráti köröknek, mint az említett társadalmi — területi egységek. A serdülőknek — a •suhancnak — így nemcsak baráti kapcsolatainak szép lehetőségei, hanem gondjai kiküszöbölésének konkrét módozatai is rendelkezésére állottak. A serdülő tudatában pedig barátai eleven közelségének, és a közösségben hagyományos szokásoknak a különbsége fel sem merült, mert ezek — mint mondottuk — a baráti kör saját tevékenységeiként tudatosultak. Az a tény, hogy a suhanc kidolgozott formában készen kapott ilyen szokásokat, mint a puhabkeresztülő'^ puhab-bál,

39 gyerekbál,*

0 dudabál,*

1 szabadtánc,*

2 legényavatás — megkönnyítette eligazodását a közösségben és saját áttekinthetetlen gondjai között. Kapcsolatainak változatos rétegeiben nem egyénileg, hanem meghatározott, előírt, kidolgozott •— hagyományos módon illeszkedett bele.

43 Azáltal, hogy hangsúlyoztuk. A serdülőkor szokásai az adott korcsoport saját tevékenységeként tudatosultak a fiatalokban, némileg előlegeztük válaszunkat arra a kérdésre is, hogy mi volt a köznapi kapcsolatok viszonya ezekhez a hagyományos szokásokhoz? A kérdés bonyolult, ezért elemzésünkbe újabb problémakört kell bevonnunk. 2. A nemek kapcsolatainak rendszere A munka utánzásával a gyerekek közelebb jutottak a felnőttek közötti kapcsolatok természetének megértéséhez. A közvélemény a nemek felnőtt viszonyát mélyen a gyermekkorba visszavetítette, s a fiatalok fokozatosan erre a viszonyra rendezkedtek be. Hatéves korukig általában együtt játszottak,

44 de játékaik termiészete meglehetősen korán a gyerekcsoportok szétválásához vezetett.

45 A lánynak való játék —' a gyereknek (fiúnak) való játék megkülönböztetése a szülők véleményén keresztül lassan a gyerekek előítéletévé vált. A fiúk apjuk, a lányok anyjuk munkáját játszották;

46 az apa munkájának társadalmi értéke a [gyerek, az anya munkájának társadalmi értéke a lány emberi értékelésének alapjává vált. 38 Timaffy i. m. 124 — s. gy., XJM—NA 39 s. gy., XJM—NA 40 Uo. 41 P. Jámbor i. ím. 104. — Fél E., Kocs. 1941. 95. — Soproni E., A kultúrsarok gondjai, Bpest, 1940. 251. 42 P Jámbor i. m. 102—104. — s. gy., XJM—-NA 43 Ortutay Gy., Kis magyar néprajz, (Bpest, 1958) 106—107. 44 Kresz i. m. 10. 45 Uo. 9—10. 46 Iváncsics i. m. 269. 251