Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Németh I.: A népi közösségekben élő fiatalok életmódja és kultúrája

kapcsolatokat. 32 A gyerekeknél az igény hiányzik, a legényeknél az igény (reali­zálódhat. Sokkal nehezebb helyzetben vannak a suhancok. Szubjektív lehetősé­geik —• testi fejlettségük, a nemi ösztön intenzív kényszere — megközelítik, meg­haladják a legényekét, s szükségletekké válnak, de kielégítésük objektív felté­telei hiányoznak. Hiányzik udvarlásaik, szerelmi kapcsolataik közösségi legali­zálása. A gondok nem, a népi közösségekben élő suhancok wajátos konfliktusai­ból, hanem a serdülőkor általános konfliktusaiból fakadnak. A három tiltás tehát bármennyire sematizálja is a valóságot — rendkívül fontos jegyét villantja fel: Kifejezésre juttatja, hogy a suhancok viszonya a közösséghez, a két másik korcsoporthoz, végül önmagukhoz — problematikussá vált. 33 A serdülők helyzete népi és nem népi közösségekben egyaránt problematikussá válik. Nehéz konflik­tusok és komoly emberi deformálódásuk kiváltója lehet ez a válságos kor. A népi közösségek észre is vették ezt, mert a gyakorlati értékű tiltásokból kiemelhettük a serdülőkor általános és lényeges konfliktusát — a közösséghez való viszony problematikussá válását. A suhanc másként értékeli családi kapcsolatait, mint a gyerek, fokozott önállóságra törekszik. 34 A szülői felügyeletet terhesnek érzi, szabad idejét baráti körében tölti, az utcán csatangoló bandában. 35 Igényét az önállóságra sokféleképpen kifejezésre juttathatja. Szüleivel ellentétbe kerül, elmagányosodik, baráti kapcsolatait túlértékeli, elszakad munkájától, vagy dol­gában hanyag és felületes lesz. A lányokhoz való viszonyát képtelen átértékelni, gátlásossá válik stb. A serdülő problematikus helyzetének ezek a megnyilvánu­lásai egyáltalán nem kizártak, A népi közösségekben mégis egészen más történik. 1. A népi közösségekben nem egyének, hanem az egész korcsoport lép a serdülők különös helyzetébe. Az egész korcsoport veszi az akadályokat — mint a gyerekkorban a tanulás akadályait — s ez lényegesen megkönnyíti az egyéni konfliktusok feloldását. 2. Az egyéni konfliktusok feloldása — (lényeges minőségi differencia az előbbiekhez képest) — nem csupán azáltal következhet be, hogy a serdülők töme­gesen, baráti körükkel együtt veszik az akadályokat, hanem azáltal is, hogy van­nak olyan szokások, amelyek az akadályok leküzdését segítik. A suhancbandák kialakulásában két tényező játszott szerepet. Mélyen a gyermekkorban kiépültek a játszótársi kapcsolatok, s ezeket a csoportokat az együttlakás, szomszédság, rokoni kötelékek megszilárdították. A suhancbandák útja a gyerekkori játszócsoportoktól a legénytársaságokig megközelítően folya­matos. 36 Minimális eltérések lehetnek ugyan, ha a szülők elköltöznek, a gazda­gabbak nem engedik a szegények közé gyerekeiket, vagy ezek maguktól kivál­nak, felismerve, hogy társadalmi pozíciójukhoz méltatlan a baráti kör. Lényeges átrétegeződést azonban nem lehet kimutatni, mert — mint mondottuk — már a gyerekkori játszócsoportok is a szülők társadalmi rangja, helyzete szerint szer­veződtek. Addig, amíg a parasztfiataloknak nincs más útja, 37 mint az otthon­maradás, a kép meglehetősen állandó. A másik tényező hallatlanul megkönnyítette a bandák összetartását, mert nem bízta rájuk tevékenységeik formáinak megszervezését, hanem meghatá­rozta. Ahogy a játékban való tanulás végighúzódik a gyermekkoron, s a játékok hagyományos, közösségi gyakorlata szervezetté teszi magát a tanulást, úgy kap­32 s. gy., XJM—NA 33 Szendrey i. m. 358. — P. Jámbor i. m. 102. — Iváncsics i. m. 269—270. 34 P. Jámbor i. m. 100. — Kresz i. m. 10. 35 Uo. 36 s. gy., XJM—NA 37 Lásd: A szokás tartalma és funkciója c. fejezetben! 250

Next

/
Thumbnails
Contents