Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Németh I.: A népi közösségekben élő fiatalok életmódja és kultúrája
kapcsolatokat. 32 A gyerekeknél az igény hiányzik, a legényeknél az igény (realizálódhat. Sokkal nehezebb helyzetben vannak a suhancok. Szubjektív lehetőségeik —• testi fejlettségük, a nemi ösztön intenzív kényszere — megközelítik, meghaladják a legényekét, s szükségletekké válnak, de kielégítésük objektív feltételei hiányoznak. Hiányzik udvarlásaik, szerelmi kapcsolataik közösségi legalizálása. A gondok nem, a népi közösségekben élő suhancok wajátos konfliktusaiból, hanem a serdülőkor általános konfliktusaiból fakadnak. A három tiltás tehát bármennyire sematizálja is a valóságot — rendkívül fontos jegyét villantja fel: Kifejezésre juttatja, hogy a suhancok viszonya a közösséghez, a két másik korcsoporthoz, végül önmagukhoz — problematikussá vált. 33 A serdülők helyzete népi és nem népi közösségekben egyaránt problematikussá válik. Nehéz konfliktusok és komoly emberi deformálódásuk kiváltója lehet ez a válságos kor. A népi közösségek észre is vették ezt, mert a gyakorlati értékű tiltásokból kiemelhettük a serdülőkor általános és lényeges konfliktusát — a közösséghez való viszony problematikussá válását. A suhanc másként értékeli családi kapcsolatait, mint a gyerek, fokozott önállóságra törekszik. 34 A szülői felügyeletet terhesnek érzi, szabad idejét baráti körében tölti, az utcán csatangoló bandában. 35 Igényét az önállóságra sokféleképpen kifejezésre juttathatja. Szüleivel ellentétbe kerül, elmagányosodik, baráti kapcsolatait túlértékeli, elszakad munkájától, vagy dolgában hanyag és felületes lesz. A lányokhoz való viszonyát képtelen átértékelni, gátlásossá válik stb. A serdülő problematikus helyzetének ezek a megnyilvánulásai egyáltalán nem kizártak, A népi közösségekben mégis egészen más történik. 1. A népi közösségekben nem egyének, hanem az egész korcsoport lép a serdülők különös helyzetébe. Az egész korcsoport veszi az akadályokat — mint a gyerekkorban a tanulás akadályait — s ez lényegesen megkönnyíti az egyéni konfliktusok feloldását. 2. Az egyéni konfliktusok feloldása — (lényeges minőségi differencia az előbbiekhez képest) — nem csupán azáltal következhet be, hogy a serdülők tömegesen, baráti körükkel együtt veszik az akadályokat, hanem azáltal is, hogy vannak olyan szokások, amelyek az akadályok leküzdését segítik. A suhancbandák kialakulásában két tényező játszott szerepet. Mélyen a gyermekkorban kiépültek a játszótársi kapcsolatok, s ezeket a csoportokat az együttlakás, szomszédság, rokoni kötelékek megszilárdították. A suhancbandák útja a gyerekkori játszócsoportoktól a legénytársaságokig megközelítően folyamatos. 36 Minimális eltérések lehetnek ugyan, ha a szülők elköltöznek, a gazdagabbak nem engedik a szegények közé gyerekeiket, vagy ezek maguktól kiválnak, felismerve, hogy társadalmi pozíciójukhoz méltatlan a baráti kör. Lényeges átrétegeződést azonban nem lehet kimutatni, mert — mint mondottuk — már a gyerekkori játszócsoportok is a szülők társadalmi rangja, helyzete szerint szerveződtek. Addig, amíg a parasztfiataloknak nincs más útja, 37 mint az otthonmaradás, a kép meglehetősen állandó. A másik tényező hallatlanul megkönnyítette a bandák összetartását, mert nem bízta rájuk tevékenységeik formáinak megszervezését, hanem meghatározta. Ahogy a játékban való tanulás végighúzódik a gyermekkoron, s a játékok hagyományos, közösségi gyakorlata szervezetté teszi magát a tanulást, úgy kap32 s. gy., XJM—NA 33 Szendrey i. m. 358. — P. Jámbor i. m. 102. — Iváncsics i. m. 269—270. 34 P. Jámbor i. m. 100. — Kresz i. m. 10. 35 Uo. 36 s. gy., XJM—NA 37 Lásd: A szokás tartalma és funkciója c. fejezetben! 250