Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Németh I.: A népi közösségekben élő fiatalok életmódja és kultúrája

dag fogalmat, és helyettesít egy igen változatos korszakot, amelyet a pszichológusok serdülőkornak neveznek. Kérdés, hogy a népi körülírás nem szegényíti-e el a serdülőkorra, a serdülőkre jellemző tulajdonságok, gondok, folyamatok tartalmát, és nem sematizál-e úgy, hogy hagyományos foirmulákat állít a valóság helyébe? A három tiltás kétségtelenül kevés a serdülők jellemzéséhez. A fenti gondolatmenetben azonban hangsúlyoztuk, hogy a suhanc fogalma bizonyos magatartásbeli előírások rendszere, hagyományos magatartásforma, kényszer nélküli kötelesség, eleven gyakorlat. A Kisalföld minden községében, falujában elterjedt a büntetésnek az a módja, hogy az esti harangszó után az utcán csatangoló suhancokat a legények elfogták és a községi kútnál, valamelyik parasztház itatóvályújánál megfürösztötték. Két legény belefektette a vályúba a kapálózó suhancot, a többiek rámerték vödörrel a vizet. Mielőtt elengedték volna, meghagyták neki, hogy többet ne lássák az utcán ilyen későn, mert ugyanez lesz a sorsa.

26 A suhanc már udvarol és titokban eljár lányokhoz. A legények figyelik, elmennek utána és elzavarják. A konyha ajtajában létrát fektetnek keresztbe. A suhancnak át kell mászni a létra fokain, hogy kijuthasson, miközben a legények hatalmasakat ütnek a hátsó felére.

27 A kocsmázáson ért suhancok fls így járnak. A szigetközi falvakban jármot raktak a legények a kocsma i(lányosház stb.) ajtaja elé, s ezen (kellett átbújni a suhancnak. A fonóházakból esti harangszó után tömegesen zavarták ki őket, s a bálok alkalmával nem kevésbé drasztikusan bántak el velük.

28 A cigarettázásért, pipázásért hasonló büntetés járt. A legények megálltak a füstölgő suhanccal beszélgetni. Egy alkalmas pillanatban kiütötték a szájából a cigarettát. A Rábaközben „meghajtották" a suhancokat. A legények megbeszélték, hogy melyik suhancbandát kapják el, és estefelé valóságos hajtóvadászat indult meg ellenük. Bekerítették, alaposan elverték őket.

29 Mivel ezek az adatok jönnek tömegesen, az a látszat alakulhatott ki, hogy a suhancoknak tragikusan nehézzé tette az életét a legények brutalitása. A hatásosság kedvéért kár lenne elhallgatni, hogy a megfürösztött, a létrán és a jármon keresztültuszkolt, meghajtott suhancokat nem sírásig kínozták a legények. Meglehetősen oldott és szórakoztató volt a büntetések végrehajtása — sokszor játékos is \—, a suhanc nem halt bele. Egyszerűen, tudta mihez tartsa magát.

zo A suhancokra vonatkozó tiltásokat tehát

31 a gyakorlatban realizálták, nem kellett erkölcsi szólamot faragni belőlük. A három tiltás a három korcsoport sajátosságaihoz mérve további tanulságokat rejt magában. Udvarolni, kocsmázni nem volt szabad a gyerekeknek sem. ök azonban tömegesen nem udvaroltak, nem kocsmáztak, nem dohányoztak, ilyen lehetőségeik még nem váltak szükségletekké. A nemi ösztön kielégítésének gyermekkorban hiányoznak a szubjektív feltételei; az objektív feltételekkel együtt csak a legények számára biztosítják a közösség által hallgatólagosan legalizált nemi 26 Élő i. m. 12,1. Timaffy L., Szigetközi krónika. (Kézirat) Győr, 1956. XJM—NA 27 Uo. — s. gy., XJM—NA 28 Uo. 29 s. gy., XJM—NA 30 Iváncsics N., Peresztegi legény- és leányavatás. Soproni Szemle, 1960. 269—270. — P. Jámbor i. m. 102. és 119. 31 Uo. 249