Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Németh I.: A népi közösségekben élő fiatalok életmódja és kultúrája

pezte. Ennek jegyében bontakozott ki az a folyamat, amely egy nevelési rendszer körvonalait vázolja elénk. 6—8 éves koráig gondozásra szorult a gyerek, önállóságának mégis korán jelét adta, hiszen játékait a vele egy korcsoportba tartozókkal együtt szüleitől függetlenül „szervezte" meg.

12 Ezek a csoportok a szomszédsági és rokoni kötelékek szerint álltak össze.

13 A vagyoni rétegeződés általában a falurészek elkülönülésében is kifejezésre jutott, ezért nem tördelte szét később a gyerekek csoportjait. Ha mégis volt ilyen tendencia, a csoportok összeállásánál csak a szülők tiltásain keresztül hatott, s egyre jobban mélyült.

14 A gyerek gondozása az anya feladata, de gyakran a nagyszülők és testvérek munkája volt.

15 Később a fiú apjától, a lány anyjától tanult munkát. A gyerek munkába állításának idejét pontosan követni lehet. Hat éves korától kezdve feladatokat kap, s a feladatok megjelölésénél a szülők határozottan utalnak arra, hogy az kötelesség és nem játék. Az adatok hitelesen dokumentálják, hogy nagyon pontosan körülírható, hagyományos feladatkörük volt a gyerekeknek.

16 Ilyen hagyományosan rögzített munka parasztoknál: ház körül segíteni, legeltetni stb. (fiúk), — takarítani, libákat őrizni, gyerekre vigyázni stb. (lányok).

17 A kiszabott munka elvégzésére való átállás konfliktusait a fiatalok meglehetősen könnyen vehették, mert az átállás fokozatos volt. A feladatok spontánul jelentkeztek; lényegében úgy, ahogy annak idején maga a játék. A kötelességek hagyományos rendszere minden gyereket érintett, s nem egyénenként, hanem tömegesen találkoztak feladataikkal. A korcsoport együtt vette az akadályokat, a szülői feladatmegjelölés nem vonta maga után a gyereknek a csoportból való kivonulását. Pontosabban úgy fogalmazhatnánk, hogy a gyerekek feladatainak jelentkezése nem is a szülők parancsaként, hanem a korcsoport természetes tevékenységeként tudatosult. Nem csupán a feladatok hagyományos jellege szól a következtetés mellett, hanem az a gazdag hagyományanyag is, amely a hagyományosan jelentkező tevékenységi formák köré épült. (Pl. legeltetés, gyerekre vigyázás stb.)

18 A gyerekre bízott munka jellege és a munkába állítás ideje lényeges eltéréseket mutat a parasztság különböző rétegeinél, és történeti mélységében is sokat változott,

19 Érdemes lenne elkészíteni — természetesen több adatfeltárásra alapozva —, a gyerek korcsoport munkába állításának kor szerinti megoszlását vagyoni és foglalkozási rétegenként. Differenciált képet nyernénk arról, hogy a munkába való bevonás milyen szerepet játszott a gyerekek emberi kiteljesedésében, s hogy konkrétan mindez mit eredményezett. A gyerekkorban a fiatalok életét még megosztja az iskola, de maga az a tény, hogy a családban elsősorban mint munkaerő és családtag, csak másodsorban mint iskolás jönnek számításba — kérdéssé teszi az iskola egyenértékűségét. A lényeges szférát ezért a paraszti közösség nevelő hatásában kell keresnünk, s nem lehet érdektelen annak nemcsak néprajzi unikumait, hanem valóságos mélységeit is ismerni. 12 Kresz i. m. 10. P. Jámbor M., Legényélet és legényavató szokás Halásziban. Népr. Közi. (1957) 99—100. 13 Uo. — Élő D., Sarród monográfiája. (Bpest, 1943) 53—56. 14 Saját gyűjtés, (a továbbiakban: s. gy.) XJM—NA 15 s. gy., XJM—NA 16 Katona i. m. 687. 17 s. gy., XJM—NA — P. Jámbor i. m. 100—102. 18 s. gy., XJM—NA 19 Katona i. m. 687. 246