Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Kozák K.: Adatok Hédervár műemlékeinek történetéhez

helyén egykor álló korábbi templom.

38 A plébániatemplom középkori voltára még egy adat utal. A templom hajójában — az északi oldal közepe táján — áll az a vörösmárvány keresztelőmedence, amelynek helye 1785 előtt a Szentháromság kápolnában (Capella Mortuorum) volt. 23. ábra. Gótikus, vörösmárvány keresztelőkút (1439) A nyolcoldalú, gótikus keresztelőmedence készítésének korát, az oldalán levő betűk (számok) alapján, különböző időre tették (23. ábra). Ezen időpontok közül (1031., 1301 és 1439) Ipolyi és Závodszky feltevését tartjuk elfogadhatónak, akik a készítés idejét 1439-re határozták meg. A készíttetőt Héderváry Lőrinc nádor személyében határozzák meg, akinek ebben az évben született második feleségétől Katalin nevű leánya. Ezen állítást megerősítik a keresztelőmedence oldalán levő címerképek (24. ábra). A hármas halmon álló kettőskereszt az ország címerének egyik része, amelyet a királyon kívül csak a nádor használ38 Ipolyi i. m. .163—164. Annak lehetőségét is felveti, hogy a nemzetség 1157-ben említett monostora nem Németújváron, hanem a Hédervár mellett levő Kiszőn lett volna. A krónikában említett Quizun-t, Kiscent nem Güssingnek, hanem Kiszőnek tartja. Igen érdekes, hogy Závodszky (i. m. 97—105.) sem foglal el határozott álláspontot. Az említett oklevelet (1157) hamisítványnak tartja, melyet a pannonhalmi apátság azon célból készített, hogy megszerezzen a Héder nemzetségtől 24~00 kis holdat. A monostor egykori létét valóságnak tartja, melyet előbb egy templom építése előzött meg Németújváron. 140