Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Kozák K.: Adatok Hédervár műemlékeinek történetéhez

24. ábra. Címer a keresztelőkúton hatott. A mellette levő, pajzsba foglalt három szelemen a Héderváryak címere.

39 A címerek bal oldalán levő jel az évszám után következő lap díszítőelemeként fogható fel. A gótikus keresztelőmedence egyedi értéke mellett a plébániatemplom építéstörténete szempontjából is igen értékes emlék. Ha valóban a plébániatemplom számára készült ez a darab — és ez igen valószínű —, akkor már igen közel kerültünk az építés időpontjaként jelzett 1397-es évhez. A templom építéstörténetének tisztázásahoz azonban még számtalan adatra van szükségünk, amelyet további kutatásoktól remélhetünk. A plébániatemplomnak értékes barokk részletei is vannak, amelyek szervesen illeszkednek a templom, belső terébe, előnyösen tagolják és nagy mértékben .gazdagítják azt. A főoltár aranyozott Szent István és Szent László szobrai, a párkányon levő angyalok, valamint a mellékoltárok népies ízű szobrai (25. ábra) művészetileg eléggé értékes daraboknak számítanak. A szószék és a kálvária szobrai hasonló értéket képviselnek.

40 Említésre méltó darab még a karzat alatt levő Krisztus kép (26. ábra). Hédervár jelentős műemlékei mellett számottevők még a kisebb emlékek is. A falu szélén álló, nyolcszögletű (27. ábra) Szent Peregrinus kápolna (28. ábra) — épült 1709-ben —, valamint a XVIII. százaidban épült szobrok (Sebestyén, Rókus és Rozália, Olajfákhegyi Krisztus, Fájdalmas Szűz), amelyek a faluképet gazdagítják, a még megmaradt, néhány múlt században épült házzal együtt. 'Ezek a szobrok Hédervár mezővárosi korszakában készültek és általában egy-egy 39 Ipolyi i. m. 168—169. — Radvánszky—Závodszky i. m. XXV. — Csorna J., .A nemzetségi czímerek tanulmánya. (Bpest, 1900) 115. 40 Aggházy M., A barokk szobrászat Magyarországon. II. (Bpest, 1959) 115. — A főoltár Szent Mihály képét Zallinger készítette 1770 körül. Genthon i. m. 141