Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Kozák K.: Adatok Hédervár műemlékeinek történetéhez

szentély északi oldalán álló sekrestye-oratórium kriptáját fedte. Az 1962-es renováláskor tették mostani helyére, elzárva azzal a templomnak egy régi Ibejáratát.

37 A templom déli oldalán megfigyelhető szabálytalanságok — a falsík nagyobb egyenetlenségei — arra mutatnak, hogy a nyugati homlokzattól 5—6 m-re történt a hajó egyik bővítése. A hajó belsejében látható, boltozat tartó, belső „támpillérek" szokatlan szerkezeti és formai megoldása is egy későbbi átalakításra utal (22. ábra). Feltehető, hogy egy kisebb, síkmennyezetes hajó bővítésével kapcsolatban építették a jelenlegi boltozatot. N,em lehet kétséges, hogy ez az építkezés az 1785. 'évi bővítés idejére esik. A fentiek figyelembe vétele után egy rövidebb hajójú templom rajzolódik ki előttünk, amely méretben csak valamivel nagyobb a Boldogasszony templomnál. Ha a templom valóban a XIV. században épült, akkor a méretbeli különbség is érthetővé válik. 22. ábra. A templom (belső tere Felvetődik azonban a kérdés, miért épült volna ez a templom, amikor a XIII. századi Boldogasszony templom alig 400—600 m-re állt e helytől? A kérdésre választ egyelőre nem igen adhatunk. Többféle lehetőség is elképzelhető. A már említett plébániai feljegyzések és Ipolyi Arnold leírása szerint a plébániatemplom helyén álló korábbi templom melletti kápolnát tartották a legrégebbinek. Feltehető, hogy ez a kápolna volt a középkori település első temploma, amely talán a tatárjárás alatt elpusztult, s akkor épült fel valamivel távolabb a Boldogasszony templom. Később, a XIV. században aztán újra a régi helyen épült volna a Boldogasszony templom mintájára a jelenlegi plébániatemplom 37 Körös i. m. 13. A sekrestye a Viczay kripta miatt igen vizes volt. Felnyitásakor két koponyán és néhány csonton kívül mást nem találtak. A nyílást felbontás után vasbetonnal zárták le. 139