Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Kozák K.: Adatok Hédervár műemlékeinek történetéhez
románkori formákat az építészetben felváltják a gótikus elemek, szerkezetek Az egyenes szentélyzáródású falusi templomtípus ez időben váltja fel a régebbi félköríves szentélyzáródást. 30 12. ábra. Románkori ablak a szentély keleti falában A hédervári románkori templom szentélyének déli falán is van egy hasonló ablak — amint ez általában szokásos volt e templomtípusnál —, de ennek keskeny résnyílását később kiszélesítették. Az ablak helyzete, járószinthez mért magassága és méretei azonban kétségtelenné teszik, hogy az egy időben készült a szentély keleti falában levő ablakkal. Három hasonló, „szimmetrikus" elrendezésű, félköríves ablak és egy bejárat lehetett a hajó déli falában, amelyre a falon látható elfalazások és egy múlt századi adat is utal. Ügy a déli homlok30 Korábban e kérdésekkel részletesebben foglalkoztunk az előbb említett munkákban es a lovaszpatonai ev. templom feltárását és helyreállítását tárgyaló dolgozatunkban, mely a Magyar műemlékvédelem II. kötetében jelent meg, A megye területen ilyen típusú templom volt a sopronbánfalvai Mária Magdolna templom is Egyeneszarodasu szentélyét a XV. század elején sokszögzáródásúvá alakították' Az első templom epiteset a diadalív freskói alapján a XII. századra tették [Csatkai E ' Sopron es kornyéke műemlékei (Bpest, 1956) 433-439.]. A régi szentély keleti, egyéne^ sen zarodo fala a sekrestye keleti falának vonalában lehetett és azzal minden bizonynyal egy időben épülhetett. Dongaboltozata valószínűleg középkori s feltételezik hogy a szentély regi boltozata is olyan volt. Ez a templom jóval kisebb volt a hédervárinái Ez azonban meg nem jelentheti azt, hogy régebben épült, hisz több ilyen kisméretű' XIII szazadban épült templomot ismerünk. Ügy véljük, a sopronbánfalvai Mária Magdolna templom is a XIII. század közepe táján épült és beletartozik az e típusa Középkori templomok most már igen népesnek mondható csoportjába. (Ipolyi idézett munkájában a hédervári Boldogasszony templomhoz hasonlónak mondja a Pozsony megyei Gomba es Pruk templomát. 165 old ) 132
