Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Kozák K.: Adatok Hédervár műemlékeinek történetéhez

HÜÜltiÚ fo ffPltfffitfíllPti ûrfl me zatnak említett kialakítása, mint a már említett sekrestye-kápolna, jellegzetessége a XIII. század második felében épült falusi templbmoknítkr' A A torony déli falában mutatkozó keskeny résablakok (13. ábra) befelé fülkévé szélesednek — kivéve a később készült felső, nagynyílású félköríves ablakot —, amely megoldás ugyancsak a XIII. század második felére utal.

31 A toronyaljba a bejárás korábban a hajó felől lehetett, amint ez a már említett egregyi templomnál is van. A karzatról juthatunk fel a torony felső szintjeire és onnan a padlástérbe, ahol jól látható a hajónak a jelenlegi neogótikus boltozat fölé felfutó vakolt falsíkja. Ez megerősíti a már említett, múlt század végén készült leírásának hitelét, amely szerint a hajót síkfödém fedte. így aztán előttünk áll a XIII. század közepe táján épített templom képe, figyelembe véve azt, hogy az a jelenleginél mintegy két méterrel alacsonyabb volt. A későbbi felmagasítás vonala jól kirajzolódik a nyugati homlokzaton, ahol lehullt a vakolat. A felma13. ábra. A temetőkápolna délnyugatról 14. ábra. A temetőkápolna nyugati homlokzata 31 Ipolyi i. m. 165. A szentély keleti, félig elfalazott ablakát „kajácsos" csúcsívű záródásúnak, eredetinek írja: „... A többi ablak már újabban félkörív-záródással alakíttatott... a hajó boltozatát jelenben lapos födözet pótolja..." E leírásból világosan kitűnik, hogy még a neogótikus átalakítás előtt készült. — A torony déli falában levő eredeti résablakokhoz hasonlók a pannonhalmi „védőfolyosó" keskeny, csúcsíves záródású lőrésablakai, a lovászpatonai ev. templom, a felsőörsi templom, a szigligeti A vasi-torony és a sümegi vár öregtornyának földszintjén levő, kívül keskeny, belül szélesebb fülkévé bővülő, biztosan XIII. századi résablakai. 133