Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Kozák K.: Adatok Hédervár műemlékeinek történetéhez

A nemzetség több tagja magas állami és egyházi tisztséget töltött be, nádorok, ispánok, püspök és apát is került ki közülük. A nemzetségi birtok központja Héderváron alakult ki, a fenti adat által említett favárat feltehetően itt építették fel. Ennek maradványait nem ismerjük. Talán a kastély, park területén rejtőznek e korai várnak cölöp- és falmaradványai. Annak ténye, hogy a nemzetségi birtok központja már a XIII. században is Hédervár volt, mindenképpen megengedi kőépületek feltételezését e helyen. Ez időben épült a ma temetőkápolnának nevezett középkori templom is a Boldogasszony tiszteletére. A templom akkor még a plébániai funkciók ellátására szolgált, később lett csak temetőkápolna. Ez évben foglalkoztunk a község műemlékeinek részletesebb vizsgálatával —i részben felmérésével is —, mely munka a Hédervárra vonatkozó eddigi ismereteinkkel egyeztetve, egy későbbi műemléki kutatás, helyreállítás, vagy régészeti feltárás alapjául szolgálhat. Először a község legrégibb eredetű, középkori részleteket is őrző emlékeit vizsgáljuk (várkastély, templomok), majd a kisebb emlékekre vonatkozó adatokat ismertetjük (kápolna, szobrok). Várkastély A várkastély mai formájában a hazánkban XVII—

XVIII. században épült, vagy akkor átépített saroktornyos várkastélyok csoportjába tartozik (Kismarton, Körmend, Egervár). Ezek általában egy négyzetes udvart körülzáró, sarkain tornyokkal erősített zárt épülettömböt alkotnak. Az egységesnek látszó épületen rövid vizsgálat után is felfedezhetők a különböző időben végzett építkezések maradványai. Bár részletes kutatás hiányában a kastély építéstörténetét alig ismerjük és így annak felvázolása igen nehéz, mégis megkíséreljük a most elvég1. ábra. A hédervári kastély déli homlokzaita 120