Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)
Kozák K.: Adatok Hédervár műemlékeinek történetéhez
zett vizsgálat és a már isimert történeti adatok összehangolása segítségével (1. ábra). A nemzetség ez ágának őse, I. Héder magas tisztségeket töltött be. 1150—1162 között mosonyi ispán, udvarbíró és nádor is volt. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy korának színvonalán .álló lakóépületet, esetleg „várat" (fából) építtetett magának birtokainak központjában, Héderváron. Utóda, II. Héder győri ispán (1210—1223) és annak fiai az oklevelek tanulsága szerint gyarapították a birtokot. 5 Ez az az időszak, amikor jelentősebb változások, bővítések történhettek Héderváron. Az I. Héder által építtetett lakhely, vagy vár a közben eltelt mintegy száz év alatt bizonyára megrongálódott, elavult, s a gazdagodó család számára kicsinek is bizonyulhatott. Ha közben javították, bővítették is a tatárjárás a hédervári birtokot sem kerülte el. 6 A tatárjárás pusztításai után, annak következményeként —< tanulsága alapján — indul meg országszerte a kővárak, tornyok építése. 7 Ekkor épült a győri Püspökvár nagyméretű lakótornya, valamivel távolabb pedig •— de ugyancsak a Duna mellett — a visegrádi Salamon torony is. 8 II. Héder feltehetően túlélte a tatárjárást, ugyanis fiai nevévei csak 1255 után találkozunk. Ha igen, úgy tanúja lehetett a győri vár-, illetve lakótorony építésének. A családnak különben rokonsága is volt a győri püspök udvarában. 1255-ben II. Héder testvérének, Dénesnek fia Herrand örökölte rokonának, az akkor elhunyt Werenhart győri kanonoknak egyes vasmegyei birtokait. Herrand IV. Béla király kedvelt embere volt, több hadjáratban részt vett és feljegyezték, hogy ott vitézül harcolt. A nemzetség másik ágának birtokán, a németújvári várban 1273-ban már torony állt. Oda menekült a várat ostromló németek elől Káldi Salamon vasvári várjobbágy és ott lelte halálát. 9 A hédervári kastélynak is van egy olyan tornya, amely nem illeszkedik bele a XVII— XVIII. században kialakult épületegyüttesbe. Ez a torony a kastély délkeleti sarkán áll. A három közül a legmagasabb, a legvastagabb falú és míg a másik kettő egyforma méretű, négyszögletes alaprajzú, ez a torony nagyobb alapterületű azoknál és „hatszögletű" (2. ábra). Alaprajzi elrendezése, méretei és a jelenleg ismert kastélyhoz való „szervetlen" kapcsolódása alapján feltételezhetjük azt, hogy ez az épület legrégibb része, amely egykor részben szabadon álló építmény volt. Az ilyen hatszögletű torony igen ritka hazánkban, összehasonlításul —' alaprajzi elrendezés és nem méret tekintetében — a visegrádi Salamon torony kínálkozik, amelyet IV. Béla építtetett. Ügy gondoljuk, nem elképzelhetetlen, hogy a hédervári kastély hatszögletű tornya is a tatárjárás utáni várépítkezés, toronyépítés egyik emléke, amelyet II. Héder, vagy annak fiai, örökösei építettek, még IV. Béla uralkodása idején. A várhoz tartozhatott még az a négyszögletes udvart körülzáró vastag fal is, amely a felmérési rajzon élesen elválik a később épült, vékonyabb falaktól. A toronnyal és az említett fallal egy időben, vagy nem sokkal később épülhetett az udvar keleti falához támaszkodó épületrész. A fentieken túl az. ez időben folyó várépítkezés mellett szól még az, hogy a tatárjárás utáni évtizedekben épül a hédervári Boldogaszszony templom (temetőkápolna) is. Ez időben tehát jelentős építkezések folytak 5 Radvánszky B. — Závodszky L., A Héderváry-család oklevéltára. I— IT. (Bpest, 1909, 1922.) 6 Radvánszky — Závodszky i. m. II. 303. sz. oki. 328. 7 Gerő L., Magyarországi várépítészet. (Bpest, 1955) 158. 8 Kozák K., Adatok a győri Püspökvár középkori történetéhez. Arrabona 3 (1961) 33—55. — Gerő L., i. m. 158. 9 Radvánszky—Závodszky i. m. II. 300—304. — Pauler Gy., A imagyar nemzet története. (Bpest, 1899) II 309. 121
