Arrabona - Múzeumi közlemények 8. (Győr, 1966)

Kozák K.: Adatok Hédervár műemlékeinek történetéhez

ADATOK HÉDERVÁR MŰEMLÉKEINEK TÖRTÉNETÉHEZ A Szigetköz községei között műemléki szempontból Hédervár a legjelentősebb. Ipolyi Arnold a múlt század közepén azt írja, hogy ,,... Hédervár éppen építészeti emlékeink első korából kitűnőleg nevezetes pontnak látszik, és máig is, ... legtöbb és legjelentékenyebb emlékeket tartotta fönn."

1 A hatalmas parkban álló „várkastély", a románkori „temetőkápolna", a barokk köntösbe öltöztetett plébániatemplom, a falu szobrai, Szent Peregrinus kis kápolnája, valamint egy-két múlt században épített lakóház valóban megadják Hédervárnak a fenti rangot, elsőséget. Hédervár a Szigetköz egykor folyóágakkal, erekkel gazdagon tagolt területének közepe táján, annak egyik „szigetén'| települt.

2 Ma teljesen sík területen fut keresztül a Győrből kiinduló, megközelítőleg nyugati irányba tartó országút. E mellé települt a falu két oldalt. Az országút a falu közepe táján nagy kanyarokat ír le, s az innen kiágazó utcákkal kis tereket alkotva tagolja a faluképet. E tereken, területrészeken találjuk a falu jelentősebb műemlékeit, a kastélyt és a templomokat. A népi építkezés már csak nyomaiban fedezhető fel a faluban. A falu nevét a II. Géza korában — 1142—1146 táján — Vildon városából (Graztól délre) hazánkba telepedő két testvér egyikétől, Hédertől kapta. Ezt az adatot Kézai krónikája őrizte meg számunkra. A nemzetség történetével foglalkozó kutatás ezen adatot fogadta el.

3 A Képes Krónika a két testvért máshonnan származtatja: „Azután Németországból Wolfger jött, öccsével Henrikkel, háromszáz páncélos vitézzel; a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem Küszén hegyét adta nekik és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol is f avárat épített, ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a Héderiek nemzetsége.||

4 1 Ipolyi A., Csallóköz műemlékei. AK I (Pesten) M. DCCC. LIX. 162. 2 Körös J., Hédervár története. Hédervár (1964) Kézirat. E helyen köszönöm meg a kézirat rendelkezésemre bocsátását. Az itt jelzett helyen Völgyi József „Szigetköz'* c. munkájára történik hivatkozás. 3 Kézai Simon magyar krónikája. Ford. Császár Mihály (Bpest, 1901) 64. A nemzetségről Karácsonyi J., Magyar nemzetségek. II. (Bpest, 1901) 144—45. Csánki D., Magyarország történeti földrajza II. kötetében és Nagy I., Magyarország családai V. kötetében találunk adatokat az alábbiakban idézett munkákon kívül. Az említett munkákban idézett krónikás adatok több esetben ellentmondásosak. Závodszky L., A Héder nemzetség és a küszéni monostor (1913) 96—100. Foglalkozik a nemzetség eredetével. 4 Képes Krónika. Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről. Monumenta Hunga,rica III. 1959. 82—83, — Bercsényi D., Képes Krónika. Ford. Geréb L. (Bpest, 1964) 90. A két fordítás közti különbség, hogy itt háromszáz páncélosnak való csataimént és 40 páncélos vitézt említenek. 119