Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története

pontos és hiteles anyaggal rendelkezett.

307 Börzsönyi Arnold 1897-ben kiadta a régiségtár képekkel illusztrált kalauzát.

308 (9. ábra). Ebből megtudjuk, hogy az új bútorzattal berendezett teremben a kor színvonalán álló kiállítást készített. Két szekrényben az őskori, háromban a római kori, egyben Görögországból és Egyiptomból származó tárgyak, másikban népvándorláskori és Árpádkori, háromban pedig középkori tárgyak voltak kiállítva. A szekrények alsó részeiben helyezték el a céhládákat a hozzájuk tartozó emlékekkel együtt, a terem közepén pedig két oldalról megtekinthető tárlósorban az érem- és pénzgyűjtemény volt látható. Ezekből a régi kiállítási szekrényekből és tárlókból még ma is használunk néhányat a raktári anyag tárolására. Börzsönyi gyűjtőtevékenysége a múlt század végéig nem volt nagyon jelentős, mert ehelyett a meglevő gyűjtemény rendezésével, annak kiállításával foglalkozott, mely az ő idejében is minden vásár alkalmával, ezenkívül ősszel és tavasszal vasárnaponként du. 2 és 4 óra között volt nyitva a közönség számára.

309 Régészeti kutatásait tulajdonképpen a századforduló után kezdte meg, de már 1893—94-ben, a győri szeszgyár építésekor előkerült Árpád-kori telep leleteinek megmentésében is tevékenykedett.

310 Legjelentősebb, országos viszonylatban is kiemelkedő eredménnyel végzett ásató tevékenysége a Téglavető dűlőben, Mondovits István győrszabadhegyi polgár földjén 1901-ben felfedezett avar temető feltárása volt. 1901-ben 226, 1902-ben 297, 1903^ban 131, 1904-ben 217, 1905-ben 16 sírt, összesen tehát 887 sírt tárt fel. Az ásatásokra évenként átlag 100 koronát biztosított a gimnázium.

311 A temetőben honfoglaláskori sírok is voltak, Börzsönyi az anyagot folyamatosan feldolgozta és közzétette.

312 Régészeti szakirodalmi munkásságát legjobban a temető feldolgozása jellemzi, a pontos és jó leletleírás alapján készült közleményei nélkülözhetetlen forrásai a kutatásnak. Az építkezések során a város területén számos szórványlelet, sok római sír került elő, ezeket Börzsönyi állandóan figyelemmel kísérte és megmentette. Ásatásait kiterjesztette Győr környékére is, így 1907—1908-ban Nagybarát határában korai vaskori halmokban fejedelmi temetkezéseket tárt fel.

313 Erről az ásatásról szóló közlése nem teljesen világos, a leletek előkerülésének körülményeit a leírás alapján nem lehet tisztán látni. Korhatározása jó, a leletek rendeltetését is helyesen látta meg. A nyári szünetben néha távolabbi vidéken is megfordult, így a Fejér megyei Polgárdifoan és Keszthely mellett Zalavárott, s az itt talált leleteket is ismertette.

314 1909—1910-ben a nagybaráti ásatások sikerein felbuzdulva megkezdte a Győr környéki terepkutatást. Szabadidejében kirándult a környék községeibe s ott az elöljárókkal, különösen pedig a munkásnéppel beszélgetve a régészeti leletek megmentésén fáradozott. Megfordult Abda, öttevény, Pér, Nagyécs, Mezőörs, Bőny és Tápszentmiklós községekben, ahol kisebb kutatáso307 AÉ (1897) 384—385. 308 Börzsönyi (25), (1897) 1—20. 309 Acsay i. m. 314. 310 Lovas (145), i. m. 57. 311 Börzsönyi (24), GyBGÉ (1903) 25, (1905) 25. — Lovas (120), (1927) 33. 312 Börzsönyi (26), AÉ (1902) 12—24., 128—143. — GyBGÉ (1902) 33—67. — Börzsönyi (28), AÉ (1903) 67—70. — Börzsönyi (32), AÉ (1904) 15—41., (1905) 16—33., (1906) 302—321., (1908) 208—230. 313 Lovas (145), i. m. 58., — Börzsönyi (36), AÉ (1909) 245—253. 314 Börzsönyi (35), AÉ (1908) 183—185. 53