Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története

kat is végzett több-kevesebb eredménnyel.

315 Terepmunkájához 1908-iban hoszszú földfúrót vásárolt, melyet abban az időben római kősírok és falak felkutatására szoktak használni.

316 A 20-as években Lovas Elemér is használta kutatásainál. 1911-ben Gyomorén honfoglaláskori csontvázas sír került elő, nagyon szép leletanyaggal. Börzsönyi hitelesítő ásatást végzett a lelőhelyen, de eredménytelenül.

317 A sírt a következő évben szakszerűen publikálta.

318 1885-ben Győrött a Széchenyi tér keleti felén a Lloyd épület alapfalainak ásásánál előkerült katonai bronz diplomát Hampel Józseffel közösen közlik.

319 A gimnázium értesítőjében nagyobb terjedelmű tanulmányban dolgozta fel a régiségtár üvegtárgyait.

320 A numizmatikai kutatás terén is maradandót alkotott. 1900-ban közölte a gimnáziumi értesítőben a pénzgyűjtemény első részét, majd 1903-iban a befejező rész is megjelent, s a két közleményt együtt is kiadta.

321 Munkájának elején a pénzzel, mint csereeszközzel foglalkozik, majd a római pénzeket ismerteti és azok leírását adja. A feldolgozáshoz Cohen 1861-es kiadású, és Eckhel 18. századi numizmatikai munkáit használta. A pénzeket korszakok szerint csoportosítja, így consularis, familiáris és császárkori felosztásban tárgyalja azokat, az utóbbiakat már az uralkodók sorrendjében. Összesen 3826 római kori arany, ezüst és bronz érem meghatározását, pontos leírását közli. Börzsönyi többször szerepelt a nyilvánosság előtt régészeti előadásaival is, így 1902. január 8-án az Országos Régészeti és Embertani Társulat ülésén a győri avar temető felfedezéséről tartott előadást.

322 Börzsönyinek ezenkívül több kisebb jelentőségű cikke is megjelent, külön megemlítjük a bencés értesítőben évenként közölt jelentéseit. Ezek a beszámolók Méry Eteléhez hasonlóan a múzeum egyetlen hiteles feljegyzései a gyűjtemény gyarapodásáról. A jelentések néha bepillantást engednek — igaz nem sokat mondanak •— a múzeum belső életébe. Általában az ásatásokkal együtt évi 100 koronát (ennél néha többet, néha kevesebbet) fordítottak a múzeumra, így értesülünk arról, hogy a gyűjtemény őrzése érdekében biztonsági intézkedéseket is tettek. A múzeum bejárati ajtaját vaslemezzel burkolták be,

323 a szekrényeket Wertheim-zárral látták el,

324 a betörés ellen a gimnázium kapujára és a múzeum ajtaján elektromos jelzőket szereltek fel és az iskola pedellusát revolverrel látták el.

325 Adatunk van arra is, hogy Börzsönyi a régészeti tárgyak megóvására lakkot használt,

326 mely a századfordulón, sőt még később is országosan elterjedt, igen helytelen konzerváló eljárás volt. A gyűjtemény az 1885. évi országos kiállításon több, mint 150 tárggyal szerepelt,

327 melyek közül Hampel három fejalakú korsót és egy női agyag mellszobrot, valamint Kálóczy Lajos magángyűjteményéből felküldött női fej315 Börzsönyi (37), AÉ (1911) 353. — Louas (119), 58. 316 Börzsönyi (24), GyBGÉ (1908) 23. 317 Lovas (145), i. m. 58. 318 Börzsönyi (41), (1912) 214—219. 319 Börzsönyi—Hampel (16), AÉ (1886) 207—213. 320 Börzsönyi (19), GyBGÉ (1891) 3—63. 321 Börzsönyi (27), GyBGÉ (1900) 1—112., (1903) 113—207. 322 Szendrei, AÉ (1902) 184. 323 Börzsönyi (24), GyBGÉ (1900) 55. 324 Ua., GyBGÉ (1901) 31. 325 Ua., GyBGÉ (1906) 32. 326 Ua., GyBGÉ (1896) 208. 327 Börzsönyi (14), GyBGÉ (1885) 186. 54