Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története

2. Készítmények Ujabb érmek Kőkorszakiak A természetrajzi gyarapodás már elmarad a régészeti és helytörténeti tárgy-gyarapodástól. Rómer idejében, az alapok lerakásakor elenyészően kevés volt az utóbbiak évi szaporulata, most azonban már teljesen más a helyzet, ez azt jelenti, hogy lassan kezd kialakulni a múzeum igazi gyűjtőköre. Két évtizedes múzeumi működése alatt a múzeum állománya ötszörösére emelkedett. Szorgalmas és kitartó munkássága a múzeum történetében jelentős időszaknak számít, az akkor gyűjtött tárgyak jelenleg is a gyűjtemény törzsanyagát képezik. A csiszolt kőeszközök, a győri római kori és Árpád-kori leletek zömét ma is a Méry által gyűjtött anyag alkotja. Ebben az időben a kőeszközök, különösen a csiszolt kőékek és kőbalták gyűjtése országosan annyira divat volt, hogy a gyűjtők versengtek egymással, ki tud többet szerezni. Ebiben az időben Ebenhöch Ferencnek volt ilyen tárgyakból a legnagyobb gyűjteménye, Méry Etel a múzeum gyűjtőmunkájának fokozására Pintér Józsefet (közelebbi személye ismeretlen) használta fel, aki még a távolabbi vidéket is bejárta és pénzért vásárolt kőeszközöket.

290 Múzeumtörténeti szempontból meg kell említenünk, hogy nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő munkát végzett Méry a helytörténeti és céhemlékek gyűjtése terén. Az 1872-ben feloszlatott, az ipari fejlődést imár régóta hátráltató céhrendszer emlékeit előrelátóan azonnal megkezdte gyűjteni és nem szűnt meg a Győri Közlönyben a lakosság figyelmét állandóan ébren tartani. Munkájának gyümölcse az a céhládagyűjtemény, céhiratokkal és jelvényekkel együtt, mely jelenleg egyedülálló hazánkban. 39 céhláda összegyűjtése fűződik nevéhez. Ez az eredményes munka országos viszonylatban is figyelemreméltó volt. Hampel József 1876-ban ír a Századokban: ,,A gymnasiumok és egyéb tanodák gyűjteményei közül az első hely a győri benczés gymnasium múzeumát illeti meg, mely még Rómerünk ott tanárkodása idején a negyvenes években vette kezdetét és mostani buzgó őre Méry Etel keze alatt szépen virul."

291 A gyűjtemény gyarapítására a gimnázium évenként kisebb összeget biztosított, azonkívül a berendezésről is gondoskodtak, mint ez az évi jelentésekből kitűnik. Hampel érdekes adatot említ: ,,A gyűjtemény föntartására a fiatalságtól tüzelő fára fizettetni szokott járulékból fönnmaradó összegek szoktak fordíttatni, s igy ha nem is sokkal, de mégis évenként lassacskán vétel után is lehet a gyűjteményt gyarapítani."

292 E jelentős gyűjteményre a bécsi világkiállítás magyarországi rendezői is számítottak.

293 A Nemzetközi Östörténelmi és Embertani Congressus VIII. ülésén 1876-ban Budapesten a Nemzeti Múzeumban rendezett régészeti kiállításon is szerepelt a győri múzeum. Méry közreműködését Pulszky Ferenc és Rómer Flóris levélben köszönik meg.

294 Méry tudományos munkásságáról az Országos Régészeti és Embertani Társulat is érdeklődik, betegeskedése miatt Hampelnek felküldte a leleteket,

295 290 Lovas (145), i. m. 17. — Lásd továbbá a GyBGÉ-ben Méry Etel jelentéseinél Pintér éveken át szereplő nevét. 291 Hampel (87), Sz (1876) 314. 292 Uo. 293 Henszlmann levele a XJMA-ban. 294 Uzsoki (309), Arrabona (1960) 191. 295 Méry (180), GyBGÉ (1881) 224—225. 50