Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Uzsoki A.: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története

aki a társulat 1881. április 26-i ülésén ismertette a győri múzeum munkáját fennállása óta és bemutatta a Méry által lelőhelyek szerint csoportosított anyagot.

296 Méry munkásságát méltányolták, Pulszky Ferenc is elismerését fejezte ki és a pannonhalmi főapát pártfogásába ajánlotta a győri múzeumot.

297 Méry rendszeresen hirdettette a Győri Közlönyben a múzeum nyitvatartását, így 1868

j

ban pl. hétfőn, kedden és szerdán lehetett megtekinteni.

298 A vendégkönyvbe szerinte a látogatóknak csak mintegy ötöde írta be nevét, s a megnyitástól 1870-ig mintegy 20 ezer ember nézte meg a múzeumot.

299 E fáradhatatlan szorgalmú kutató 1883. május 25-én, 50 éves korában halt meg, „benne a kath. Főgymn. egyik lelkes tanárát, az ifjúság valódi atyját, az önképzőkör buzgó elnök-helyettesét vesztette el." Fáradhatatlan buzgalmának köszönhető, hogy a termény rajzi múzeum oly nagy mértékben szaporodott.

300 Hatalmas, szinte páratlan nagyságú vidéki gyűjteményt hagyott maga után:

301 Álattani gyűjtemény 6 830 db Növénytani gyűjtemény 13 017 „ Ásvány-, kőzet-, kövülettani gyűjtemény 2 303 „ Ős- és római készítmény 3 634 „ Más és újabb készítmény 12 990 „ Római pénz 7 906 „ Más és újabb pénz 9 463 „ Összesen 56 343 db c) Börzsönyi Arnold gyűjtő és kutató munkássága (1883—1920) Méry Etel lendületes munkáját 1883 szeptemberétől kezdve egy fiatal tanár, Börzsönyi Arnold (1856—1920) folytatta.

302 Az új feladattal lassan, de rendszeresen ismerkedett meg. Az anyaggyarapodásban eleinte hanyatlás mutatkozik Börzsönyi tapasztalatlansága miatt. Ebben az időben kezdték meg a régi épület helyén az új gimnázium felépítését, xnely 1888-ban készült el.

303 Az építkezés természetesen korlátozta a gyűjtemény fejlesztését átmeneti időre. Az épület tervezésekor már figyelembe vették az 1883. évi törvénycikk tárgyalásakor felmerült párhuzamos osztályokat, s az ezzel járó bővítés során számítottak a múzeumra is.

304 A régiségtár a földszinten egy nagy, hatablakos termet kapott, és az ebből nyüó háromablakos szoba is a múzeum céljaira készült, de ezt sohasem vették igénybe. A pincében is ugyanekkora helyet jelöltek ki, itt helyezték el a feliratos köveket és a téglákat. A céhzászlókat és a könyveket a második emeleti toronyszobában helyezték el, majd a székház ún. hosszú kórusára ke296 AÉ (1881) VI—VII. 297 Pulszky 65/1881. és 66/1881. sz. 1881. április 27-i levelei a XJMA-ban. 298 GyK (1868) 289. 299 Lovas (145), i. m. 17. 300 GyBGÉ (1883) 281. 301 Uo. 286. 302 PRT VI/B 1112. — GyBGÉ (1884) 204—211. 303 Acsay, (1901) 344. 304 Uo. 343—344. — Ebenhöch levele Rómerhez, OMF könyvtára Rómer hagyaték 236/83. 4* 51