Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Balázs P.: Egy győri német polgár 1848–49-ben

szabadsága, függetlensége, alkotmányos léte s törvényei és az igazság parancsolják; — hivatalos működésemben félreteszek minden barátságot, részvétet, érdeket; — szabad Győr városa boldogságára mindent elkövetek, mit minden becsületes magyartól és hivatalnoktól az igazság és törvény megtkívánnak. Isten engem úgy segéljen!"

58 Május 12-én Lukács Sándor „Nyílt Rendeletiben tudatta a lakossággal, hogy mivel hadfelszerelési kormányibiztosi elfoglaltsága miatt nem tartózkodhat állandóan Győrött, a megye és a város területére kormánybiztosi helyettesének Gyapay Dénes másodalispánt nevezi ki.

59 Gyakoriak a városnál a közgyűlések. Az egyiken több szenátor és hivatalnok le akart köszönni, de lemondásukat nem fogadták el. A másikon Gyapay helyettes kormánybiztos erélyesen fellépett az előbb idézett eskü letétele mellett. Ennek ellenére a képviselők közül 28-an még mindig kibújtak az eskü letétele alól. Május 14-én Lukács kormánybiztos aláírásával rendelet jelent meg, amely arról intézkedett, hogy a köz- és magánépületekről a dinasztia jelvényeit le kell szedni s a magyar címerekről is el kell távolítani a koronát. Ennek értelmében a színházjegyekre is korona nélküli magyar címert nyomtattak.

60 A szabadságharc támogatására a városnak újabb áldozatokat is kellett hoznia. A május 19-én este 6 órakor tartott közgyűléstől ugyanis Gyapay helyettes kormánybiztos a magyar hadsereg részére 40 ezer forintot kért. Nemcsak a naplóírót, hanem a közgyűlés legtöbb tagját mélyen megbántotta a helyettes kormánybiztosnak azon nem éppen szerencsés megjegyzése: reméli, hogy a város a magyar hadsereget is olyan készségesen fogja támogatni, mint ahogyan az ellenséget is támogatta. Erre a megjegyzésre valóban nem volt szükség, hiszen közismert, hogy az osztrákok 4 hónapos uralma alatt a városi önkormányzatot felfüggesztették és a megszállók által kinevezett egyének kormányozták a várost. Az is tény, hogy a város 1848/49-ben közel 200 ezer forintot áldozott a magyar katonai kiadásokra, a császári hadsereg ellátására fordított összeg viszont ugyanezen idő alatt nem érte el a 90 ezer forintot sem.

61 így érthető a közgyűlés neheztelése, amelynek egyébként a jegyzőkönyvileg rögzített határozatban is hangot adott. A naplóíró még azt is megjegyzni, hogy az áldozatvállalásnál a várost sokkal inkább igénybeveszik, mint a megyét.

62 Tovább folytatódott a honvédek toborzása is. Lukács kormánybiztos a megyétől 150, a várostól 50 felszerelt katonát kért.

63 Sajnos, Görgey fővezér ahelyett, hogy a visszavonuló császári seregre döntő csapást mért volna, Buda ostromához fogott s így az ellenség Győrtől nyugatra megállapodhatott és rendezhette sorait, hogy utána a cári orosz csapatokkal együttműködve végképp leszámolhasson a magyar forradalommal. A győriek öröme tehát nem lehetett zavartalan, hiszen állandóan a hátukban érezhették az ellenség fegyvereit s június elején már többször riadóztatták is a városban állomásozó magyar katonaságot. A magyar sereg megtorpanása s az ellenség 58 Cap. Cth. X. N. 997. d. 1849. máj. 12. 59 Uo. 1849. máj. 14. A nyílt rendelet teljes szövegét közli Szávay i. m. 440. 60 Cap. Cth. XI. N. 997. d. 1849. máj. 14—15. és Szávay i. m. 441. 61 A napló számadatokat is közöl a város 1848—49. évi gazdálkodásáról. Eszerint 1848. nov. 1-től 1849. okt. 31-ig bevétel 453 732 Ft. (Ebből 343 119 Ft a felvett tőkepénz), kiadás 440 868 Ft, amelyből 189 760 Ft a magyar katonai kiadás, 89 409 Ft a császári sereg ellátására fordított összeg. Az 1849. évi kiadások az 1848. évinek (124 388 Ft bevétel és 122 458 Ft kiadás) többszörösére nőttek. 62 Cap. Cth. XI. N. 997. d. 1849. máj. 19. és Szávay i. m. 443—444. 63 Uo. 1849. máj. 20. 458