Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
Weiner M.: Művészi kézműiparok Győrben
megismert mestereiknek jelzett munkái is maradtak fenn, ezekből olyan színvonalas helyi ónöntőmesterség képe bontakozik ki, amely új értékekkel gazdagítja Győr művelődéstörténeti képét. A győri ónöntés emlékei hű képét nyújtják a hazai kézműipar 2—300 év előtti fejlettségének és a háztartási, felszerelési tárgyakra irányuló igényeknek. Régi ónedények gyakran maradtak meg eredeti készülési helyükön, elsősorban protestáns templomokban, s így ezek eredeti rendeltetésükben, esetleg ma is használatban tanulmányozhatók. Bedy Vince közismert adatgyűjtése a következő régi győri ónöntőket említi: 1582-ben Bykay Mártont, 1600-ban Béki Mártont, az 1618-ban győri polgárrá lett Eberhan Miklóst. A győri adólajstrom 1666-ban egy név nélküli ónöntőt, 1688-ban Hoffner Gergelyt — a városi tanácsi jegyzőkönyv 1679-ben Ekker Jánost említi. Külföldi irodalom is ismertet XVII. századi győri ónon tőt. 2 A XVII. században ezeket csak egy név nélküli adattal egészíthetjük ki: a győri Városi Levéltárban Repetitiones Portiorum (vagyis Portiók bevétele Belső városból) c. kötet 1688-ban említi: „on mives Szecseni Ur házába", majd: Portio összeírás 1688/89. évben (23. old.) ismét: „on mives Szecheni Ur házából." Tárgyi emlékre való utalást is ismerünk e korból: „... Voch Jánosnak Maradoth uolth az három legennel Egi tarizniaya melyben uolth Egi On tal.. ."3 Sokkal gazdagabbak a XVIII. századi adatok és ezek már annál is érdekesebbek, mivel többnyire emlékanyaggal hozhatók kapcsolatba. Az edényekbe beütött mesterjegyek megkönnyítik meghatározásukat. Előrebocsátom, hogy az ónöntőmesterség néha, mint névadómesterség is szerepel, pl. Simon Zinngieszer Sutor neve valószínű, hogy eredetileg a mesterségre vonatkozhatott. 4 A győri városbélyeg ónedényeken: többnyire a magyar címert ábrázolja. Emellett gyakran szerepel a jegyben is a Raab szó, vagy a mester neve. Több ismert, 1740 körüli ónedényen találjuk pl. ICB győri ónöntő jelét. Valószínű, hogy az okmányokban hol Iohann-nak, hol Christian-nak nevezett Iohann Christian Payer jele ez, 5 hiszen a lágy és kemény mássalhangzók felcserélése nem volt ritkaság, lásd pl. Verbicky, (Werwizgi stb.) ónöntő nevének többféle írását. A győri Református Lelkészi Hivatal az ICB jelű mester nevével ellátott szép ónkannapárt őriz. A kannákon érdekes vésett felirat látható, mint a győri ónöntés dokumentuma: HELV CONF R ECCLA JAUR (RE) FUS IN ANNO 1741. A kannákat tehát Győrben öntötték. Ez a Iohann (Ioann) Christian Payer Stannarius, fenti okmány szerint 1747—48 körül „in domo Pürstiana" működött. Georgius Mayr Stannarius műhelye ugyanekkor „in domo Raicsiana" volt. Az előbbi 4,47, az utóbbi 4,35 F. adót fizetett. Ugyanennek az okmánynak 1750/51-es évfolyama szerint azonban már loannes Harth Stannarius tevékenykedik „in domo Pürstiana", Payerről pedig ez időtől fogva nem szólnak az okmányok. 2 Hintze i. m. B. IV. 398—399., ismerteti „C. B. in Raab" ónöntő jegyét és a Hirschberg-i Múzeumban található 1667. évszámú művét. A mester szerinte Christoph Böhmerrel azonos, kinek működése 1659. körül Pozsonyban ismeretes. 3 Lengyel A., XVII. századi magyar nyelvű levelek, Győr szab, kir. város levéltárából. (6. sz. levél.) GySz (1939) 147. — Itt említem meg, hogy a levéltári kutatásban Somogyi Árpád vett részt. 4 Rep. Qu. Contr. exterioris Cittis 1743/44. 5 Rep. Qu. per Contributionalis 1747/48., 1748/49. 430