Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

Ott, ahol a hajósmalmot malomszegre kötötték, a vasmacskára csak bizonyos imunkák elvégzésénél volt szükség. Ilyen malomállásokon a vasmacska a céhtagok közös tulajdona volt. A vasmacska részei: a macska karika, a macska szár és a négy kapa.

15 A vasmacska megszakítása Megtörtént, hogy a vasmacska használat közben erősen a fenékbe kapaszkodott. De előfordult az is, hogy elakadt a víz fenekén fekvő valamilyen tuskóban. Ilyenkor a fej kötél meghúzásával, vagy erős rángatásával sem lehetett a vasmacskát helyéből kimozdítani és a vízből kivenni. Kellemetlen helyzetükben a molnárok úgy segítettek magukon, hogy a fejkötelet jól rászedték, majd a kötelet a ladik farán levő bevágásba fektetve többször áttekerték az ülésdeszkán és arra erősen rákötötték. A fej kötél rögzítése után a ladikban tartózkodó 6—8 ember a ladik másik orrába állt és súlyukkal addig hintáztatták a ladikot előre-hátra, amíg a macska megszakadt, vagyis kimozdult helyéből és azután már ki lehetett emelni a vízből. A ladik felborulásától nem kellett tartani. Az azonban előfordult, hogy az erőltetéstől a ladik megroppant, azért a ladik hintáztatását kellő vigyázattal, óvatosan kellett végezni.

16 Említettük már, hogy Nagybaj csőn a hajósmalmokat malomlánccal vasmacskákra kötötték be. Néha az egész nyáron a Duna fenekébe kapaszkodó vasmacska egyik másikára a Duna annyi kavicsot sodort, hogy a vasmacskát teljesen eltemette. Gyakran tőkében, vagy valami másban akadt meg a vasmacska. Mindkét esetben nehéz volt a vasmacskát felvenni. Ha ilyen bajok következtek be, akkor csámesszal a vasmacska felé közelítettek, miközben a súlyos malomláncot kecskelábbal fokozatosan 'emelték ki a vízből és a csámeszba szedték. Mire a vasmacska közelébe értek, akkorra a fartőkét a lánc behúzásával néha annyira lefülelték, hogy a víz is becsapott a csámeszba. A munka neheze még csak ezután következett. A csámeszban tartózkodó cukk-nak nevezett 6—8 ember átment a csámesz másik orrába. Itt valamennyien megfogták a hajóláncot, majd „haaa, húzd é!" kiáltások közben addig cibálták, rángatták a hajóláncot, amíg a vasmaeska végre felszakadt. Ha munkájuk nem járt eredménnyel, akkor kölcsönkérték a közbirtokosság kompját. Erre 70—80 ember is rászállt és ezek erejével, súlyával sikerült azután a betemetett, vagy elakadt vasmacskát felvenni. Amikor a hajósmalmokat télire kikötötték, a vasmacskák a partra kerültek. Ott hevertek egész télen át. A malmokat könnyebb láncra kötötték, a malomláncot a vasmacskáról levették és a malmokban kupacokban tárolták. Ha valaki hajósmalmot vásárolt, vasmacskát, láncot és kötelet is kapott a malommal.

17 Balesetek, szerencsétlenségek Nehéz munka volt a malmok ki- és bekötése, vagy akár az átcsapatás. Általában 'mindazok a munkák, amelyeket nem a malomban bent kellett elvégezni. Erő, ügyesség, megfelelő jártasság, sok-sok tapasztalat kellett ahhoz, hogy bár15 Farkas J. Gönyü és Huszár Béla, 1949-ben 74 éves volt nagybajcsi hajósmolnármester közlése. 16 Farkas J. közlése, Gönyü. 17 ifi. Écsi B. közlése, Nagybaj cs. 27 Arrabona 417