Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

László F.: Beiträge zu der Geschichte der Fleischerzunft von Győr - László F.: Data to the history of the butchers’ corporation at Győr

Halbritter voltak az első téliszalámi gyártó mesterek is. A nagybani gyártást 40—50 olaszországi szalámiműves szakemberrel végezték a Rákóczi út alsó végén fekvő műhelyükben. Azonban egyes megállapítások szerint már 1867-ben is készített Győrben téli szalámit az olasz Forgiarini Cedero. A századforduló táján a téliszalámi készítést Schmikli András hentesmester vette át, (Apáca u.) és folytatta a második világháborúig. Átmenetileg foglalkozott a harmincas években téliszalámi gyártással a Koch Testvérek cég, üzletük a Széchenyi téren volt. Mint kisiparos kiemelkedik kitűnő téliszalámi gyártmányaival Richter Árpád (1872—1959) győri hentesmester, Apátúr u. 10. sz. alatt, szalámiüzeme a Rákóczi u. 10. sz. alatt. Az ő elbeszélése alapján jegyeztem föl, hogy szokás volt a nagy szalámigyárakban, ahol ő mint segéd dolgozott, a gyártási idény befejeztével fél disznót koporsóba fektetve a gyár udvarán gyászmenetben végighurcolni. Utána következett a tor. A győri hentesipar és szalámigyártás fejlettségét mi sem mutatja jobban, mint hogy a budapesti Giovanni Piazzon szalámigyára 1875 körül létesült. Ennek lett utóda Dozzi. A Herz-íéle 1888-ban, a debreceni olasz származású Vidoni gyára a szájhagyomány szerint ugyancsak 1885—86 körül, a szegedi Pick-íéle pedig 1869-ben létesült.

82 Ezeket az adatokat sikerült összegyűjtögetnem és megmentenem az utókor számára, a győri hentesség múltjából. László Ferenc BEITRÄGE ZU DER GESCHICHTE DER FLEISCHERZUNFT VON GYÖR Die Fleischerinnung von Győr hatte zwei Zunftladen: die eine stammte aus dem Jahr 1640, die andere aus dem Jahr 1844. Die Zunftfahne wurde 1782 angefertigt, das eine Zunftsiegel ist auf 1710, das andere auf 1713 datiert. Der Zunftpokal und die „plaga" (ein Züchtigungsgerät) sind nicht auf uns überkommen. Es sind uns drei Fleischer-Zunftbriefe bekannt, u. zw. aus den Jahren 1627, 1628 und 1660. Die Studie bringt eine knappe Inhaltsangabe der in den Zunftladen enthaltenen Schriften: über die Vorschriften der Probearbeit des Gesellen, der Meister werden wollte; die Vorschriftswidrigkeiten beim Schlachten und Zerlegen des geschlachteten Tieres; über den Kampf gegen Windbeutel und Schwindler; Pacht von Fleischbänken; Mißbräuche beim Auswägen des Fleisches; über ungehöriges Betragen der Fleischer und deren Folgen. Die hervorstechendsten Delikte waren Fluchen, Schelten, Schmähen, Stehlen, Vieheraufhalten. Die Strafbemessung stand der Zunft zu: der Straffällige konnte zur Geldstrafe, Leibesstrafe mit der plaga verurteilt oder sogar aus der Zunf; ausgeschlossen werden. Ergänzend erörtert Verfasser auch die Geschichte der Metzgerei. In Győr gab es — im Gegensatz zu anderen Städten — keine Metzgerinnung. Eine Entwicklung des Metzgergewerbes begann erst nach 1848. F. László DATA TO THE HISTORY OF THE BUTCHERS' CORPORATION AT GYÖR The butchers' corporation at Győr possessed two chests, one of them dating from 1640, the other from 1844. The banner of the guild has been made in 1782, the corporation seals are dating from 1710 and 1713, respectively. The goblet and the „plaga" (a chastizing instrument) have not been preserved. 82 Várallyai R., A szegedi szalámigyár múltja, Húsipar (1964) 3. sz. 411