Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

László F.: Adatok a győri mészároscéh történetéhez

mester £ napot adhat neki a fizetés teljesítésére. De ha a hitel nyújtó ezzel nem elégszik meg, a tanács elé kell vinni a dolgot. Ha keitten, vagy többen vesznek marhát, a marhának az eladásában nem tudnak megegyezni, a dolgot a céh elé kell vinni. Ha itt sincs megállapodás, a biró, vagy a tanács elé kell vinni az ügyet. Marhavételkor nem szabad a marha árát egymás ellen felverni és megdrágítani. Ha akár mester, akár legény ezt megcselekszi, büntetését el nem kerüli. A mészárszékbe menő asszonyokkal, leányokkal tisztességesen kell viselkedni, ocsmány, rut szókkal őket nem szabad illetni, inkább tréfás szókkal és beszédekkel kell őket tartani A céhbe való belépéskor 60 Ft-ot kell fizetni, és egy fölöstökömöt adni a céhbeli mesterek részére. Ha inast szegődtet egy mester, tartozik három pint bort adni. Felszabaduláskor viszont az inas tartozik három tál étellel, tizenhárom cipóval, ha,t pint borral és egy tallér pecsétpénzt tartozik fizetni. A későbbi korokban kiadott egységesített szövegű céhlevelekben, így Mária Terézia és I. Ferenc alatt kiadott királyi céhlevelekben már nyomát sem találjuk az egészségügyi vonatkozásoknak, csak a mesterség elnyerésének módozatait, a céhbeli életet szabályozzák. Az inas, vagy apródév 3 évig tart, minek kitöltése után három évi vándorlást tartozik tenni a legény, minekutána kiadható részére a „tanú levél", „bizonyság levél", „Kundschaft", ha előzőleg a remeket is sikerrel kiállta.

18 Az 1827. évi győrszentmártoni céhlevélből húshigiéniai szempontból csak egy részt kell kiemelni és ez a következő: „A külső Mester embereknek szabad a közönséges vásárokra megjelenni s müveiket az egész vásár idő alatt árulgatni, ugy ellenben semmikép meg nem engedtetik, hogy azon vidéki Mesterek a helybelieknél szinte találkozó Partékákat a vásáron kivül is árulyanak."

19 A céhek felett eljárt az idő, korszerűtlenné váltak, a fejlődést gátolták, feladatuknak nem tudtak megfelelni. így az 1872. évi törvény alapján megszűntek és ipartársulatokká alakultak át. III. Adattár A) A győri mészároscéhlevelek. Vermerkht die Ordnung und Satzung Eines Ehrsamen Handwerchs der Fleischhackei* diser khayserlichen Haubt Vesstung Raab Inn khönigreich Hungarn. Wie dieselb mit Löblichen gebrauch von Alter herkhommen. Mit Ihrer Gerechtigkeit und Freyheit biszhero Vesstigelich gehandelt. Und nun a,uff ein Neues Confirmirt worden In massz und gestalt Wie hernach volgt. Erstensz. Sollen sich Alle die Maistern so durchs Jar alhie zu Raab Fleischauffhackhen und ver kauf fen wollen am Charfreytag alhero verfuegen. Auch nit weniger sollen die Stattmaistern kheiner auszgenomben zu bemelier Zeit, alhie Ihr Fleisch auffhackhen, und Verkauffen. Welcher aber zu gedachter Zeit nit Fleischauffarbeiten nit erscheinen würde, der solle das gantze Jar alhie khein Fleisch auffzuhackhen oder zuverkhauffen befüegi sein. Andern. Soll kheiner des Handwerchs gestollen Viech mit wissen khauffen. Welcher dises thuen wurd dem solches zuverkhauffen oder zu Arbeitten nit gestatten werden. Auch soll khein Fleischhacker etwo ain oder mehr Ochsen zu Hausz oder in Hof: sondern aida bey den Wasser auff der Schlagbrügkhen schlagen. Es sey darin das solches die grosse Noth erfordert. Auch soll kheiner etwo Unraines Viech, Ochsen, Khüe, Khelber, Schaff, Lember, Gaysz, Khitzlein, Schwein, oder ander Viech das nicht zimblich zu essen ist: Sowollen Wölff oder Fuchs und dergleichen unzimblichs weder auffarbeiten noch verkhauffen. Da aber ainer diselben sollen von der Löbl. 18 XJM céhir. lsz. 56.19.5 19 Uo. 56.19.2 386