Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)
László F.: Adatok a győri mészároscéh történetéhez
mesterek meggyőződtek, mesterré avathatják és a céhbe felvehetik, de egy arany forintot kell adni a céh cassájába. Ha egy mészáros özvegye férjhez akar menni és az ipart f oly tani akarja, csak mészároshoz mehet. Ha céhen kivü] állóhoz megy, az ipart nem folytathatja. Ha az özvegy legénye mester akar lenni és házassággal céhtagságot és jogot akar szerezni,, vegye el egy mester özvegyét, vagy egy másikat, a mesterek tudtával. Ha egy özvegy asszony férje halála után a mészárszéket meg akarja tartani, a mesterek segítsenek neki, ügyes és alkalmas legényt rendeljenek mellé. Ha egy mester vagy felesége meghal és utánuk fiuk, vagy leányok maradnak, csak ugy dolgozhatnak, ha a mesterséget jól megtanulják és megházasodtak és mesterek lettek. A leányok csak ugy hasznosithatják a mészárszéket, ha mesterségbelihez mennek. Ha egy mester hitelbe vesz állatot és a kitűzött időre nem tudja az árát megfizetni, az eladó kívánságára szólitsa fel a céhmester és esetleg adjon neki 8 napi haladékot, de ha ebbe az eladó nem megy bele, az ügyet a városbíró kezébe kell adni, ha ezredtagok vannak érdekelve. Ha pedig polgári mészárosok, ugy a tanács elé kell vinni az ügyet. Ha két vagy több mester együtt vesz állatot és az osztozkodásnál nem tudnak megegyezni, az ügyet a céhmester elé kell vinni, de ha a mesterek közbenjárására se tudnak megegyezni, ugy a tanács elé kell vinni az ügyet. A vidéki mészárosok csak egész és fél marhát hozhatnak be bőrével együtt, amit nem tudnak eladni, azt nem tehetik el, hanem vissza kell vinniök. A mészárosok egymás ellen a,z állatok árát föl ne verjék, akit rajtakapnak, meg kell büntetni. Ha asszonyok, leányok mennek a mészárszékbe, a legények velük szemben illetlen sza,vakat ne használjanak, mindenkinek illendő és tisztességes feleletet adjanak. Akit istenkáromláson, káromkodáson rajtacsípnek, azt büntessék meg. Ezeket a fent irt pontokat, rendet és szabályokat nagyságos Hans Breiner, Stätz nemes ura, Stibing, Flädnitz, Rabenstein és St Margarethen am Moos szabad ura, osztrák örökös kamarás, a római császári fenség stb. titkos és udvari hadtanácsosa, ka,marás és ennek a győri főerőd és valamennyi hozzácsatolt területeinek főkapitánya Győr főerődben a mészárosok emiitett céhének alázatos és engedelmes kérésére saját kezeirásával és itt függő pecsétjével megerősitette. Kelt Győrben, 1628. évi december hó 24-én Hannsz Breiner m. p. 17 Az 1660. évben Lipót a tatai és egészen Szentmártonig terjedő környékbeli mészárosok részére az alábbi tartalmú privilégium levelet bocsátotta ki: Minden mészáros köteles a céhbe beiratkozni, másképpen marhát nem vághat és nem árulhat. Nagypénteken senki ne merjen húst árusitani, mert ha megcselekszi, egész éven át eltiltják a vágástól. Lopott marhát senkinek sem szabad megvenni. Senkinek se szabad a marháit otthon levágni, hanem a mészárszékben, vagy a viz mellett rendelít és szokott helyeken. Tisztátalan ökröket, teheneket, borjakat, kecskéket, gödölyéket, bakokat és disznókat és bármi más megevésre szánt állatot, mely tisztátalan, veszett vagy rühes, vagy beteg, levágni és húsát árusitani senki ne merészelje. Ugyanez áll a farkasokra, rókákra és ehhez hasonlókra. Aki mégis megtenné, azt a céhből kizárják és mesterségét nem gyakorolhatja. Vasárnapon addig nem szabad húst mérni, mig az istentisztelet tart, A Magyarországon megvett és eladott és kimért marhák után a mészároscéhbeliek harmincadot, vámot és pecsétpénzt nem fizetnek. A mészáros a maga székében vághat és árulhat húst, de igaz fonttal és mértékkel mérheti és árulhatja, hogy a vevőket meg ne rövidítse és a céhet gyalázatba ne keverje. Szarvast, őzet, vaddisznót, halakat, vizát, harcsát, csukát, pontyot és egyéb halat csak a mészáros céhnek szabad kimérni. Ha valaki a céhbe akar iratkozni, nemzetség levéllel kell igazolni tisztességes és jóhirü szülőktől való származását. Ha a mészáros özvegye férjhez akar menni, csak céhbelihez mehet. Ha nem céhbelihez megy, a mesterséget nem gyakorolhatja. Ha a mészáros özvegye a székét meg akarja tartani, attól eltiltani nem lehet, inkább megfelelő legény odaszerszéséről kell gondoskodni. Ha a mészáros meghal, vagy az özvegye is meghal és fiai, leányai maradnak, a mesterséget nem űzhetik, csak ha a fiu a mesterséget kitanulta és megnősül. A leány is csak ugy, ha mészáros mesterhez megy férjhez. Ha a mészáros hitelbe vett marhát és a kitűzött időre meg nem fizeti, a panaszos fél panaszára a céh17 GYÁL céhiratok. 25 Arrabona 385