Arrabona - Múzeumi közlemények 7. (Győr, 1965)

László F.: Adatok a győri mészároscéh történetéhez

6. ábra. A győri mészáros céh pecsétje 1710-ből Űjabbkeletű Nagybákay

1

'' dolgozata, mely a veszprémi és v. megyei mészárospecsétekkel foglalkozik. Három 1781-ből való, egy pedig valószínűleg még a XVII. századból. II. A. győri céhlevelek Bedy Vince megállapítása szerint^ a győri mészárosok legrégibb céhlevele 1581-ből való. A török hódoltság alatt ez elveszett. így a pozsonyi mészárosok 1563. évi céhlevelét kérték el, melyet a győri káptalan 1627-ben, a király pedig 1649-ben megerősített. Még 1927-ben a győri városi levéltárban higiénés szempontból ebből a következőket jegyeztem ki

16

: Csak víz mellett a vágóhídon szabad vágni, ha csak valami nagy szükség nem kényszerít. Senkinek sem szabad ökröket, teheneket, borjakat, bárányokat, kecskéket, bakokat, disznókat, bárminemű megevésre szánt állatokat, melyek tisztátlanok, fertőztettek és nem egészségesek, nemkülönben farkasokat, rókákat és más hasonlókat levágni és árulni. Aki megteszi, azt a tisztes céhből zárják ki és mesterségét a városban nem űzheti. A vidéki mészárosoknak csak szerdán és szombaton szabad a városban húst árulni a kijelölt helyen, de akkor is egy pénzzel olcsóbban. Korábban nem 14 Nagybákay P., Veszprémi és veszprémmegyei céhpecsétnyomók, Veszprémi és Veszprémmegyei Múzeumok közleménye, I. (1963) 185. 15 Bedy V., Adalékok a győri ipar történetéhez, GYSZ (1942) 185. 16 László F., i. m. 381